Grazor Bourne bemutatja : Alan Wake

Power élménybeszámolója: Az erő krónikája

Az igazat megvallva már pár napja be volt tervezve ez az élménybeszámoló, ám a rögzítéshez csak most sikerült eljutnom. Hamarosan újabb élménybeszámoló várható!

PCVeterán - The Lord of the Rings: Conquest bemutató

Sziasztok!

Elkészültem első játékbemutatómmal, itt a blogon. Remélem tetszik majd nektek. :)

Könyv kontra Film #4: Nick Hornby - Pop csajok satöbbi by Gaben

 Nick Hornby – Pop csajok satöbbi

Történetek:

Könyv: A történet Rob Fleming életének egy szakaszát követi nyomon, aki rögvest elmeséli nekünk az 5 legfájóbb szakítását, időrendi sorrendbe. Majd ezek után hosszú elemzéseket kapunk főhősünk világfájdalmáról és annak zenékkel, filmekkel és persze nőkkel való kapcsolatáról. Ehhez az emberhez társul egy barátnő, aki éppen ekkor rúgta ki őt és két munkatársból lett legjobb barát, akikkel nap, mint nap mulatja az időt Bajnok Bakelit nevű lemezboltjában. Mindezek találó hasonlatokkal és remek poénokkal.

Film: A történet Rob Gordon életének egy szakaszát követi nyomon, aki rögvest elmeséli nekünk az 4 legfájóbb szakítását, időrendi sorrendbe. Majd ezek után hosszú elemzéseket kapunk főhősünk világfájdalmáról és annak zenékkel, filmekkel és persze nőkkel való kapcsolatáról. Ehhez az emberhez társul egy barátnő, aki éppen ekkor rúgta ki őt és két munkatársból lett legjobb barát, akikkel nap, mint nap mulatja az időt Bajnok Bakelit nevű lemezboltjában. Mindezek találó hasonlatokkal és remek poénokkal.

Elemzés:

Hölgyeim és uraim, ezt a napot is megéltük. A nap, amikor egy könyv és annak, filmadaptációjának alapsztorija csak 2 szóban tér el. Tévedés ne essék, én az eddigi filmekben sem azt tettem sose szóvá, hogy a könyv és a film miért nem szóról-szóra ugyanaz, mert hát ki a fenét érdekelné a könyv, ha ugyanazt látta már filmen, csak legalább az alapsztori, a kiindulási helyzet legyen ugyanaz, és végre megkaptuk.

A kettő legnagyobb pozitívuma, hogy a főhősünk egy rendkívül szimpatikus átlagfazon. A film és a könyv 60%-át az teszi ki, hogy ő éppen mit elmélkedik, amik hihetetlenül jól vannak előadva. Elég sok a veszekedés a főhős és más karakterek között, ahol általában Robnak nincs igaza, de ha dacból is mégis kiáll magam mellett, még ha abszolút marhaságokat kell felhoznia érvnek csak, hogy ne kelljen beismernie, hogy éppen (vagyis mindig) a másiknak van igaza. Elhiszem, hogy emiatt sok mindenkinek unszimpatikus lesz a főhős, főleg a könyvben, mert ott a legjellemzőbb ez a fajta vitatkozási stílusa, de én ebben valahogy magamat véltem felfedezni. És a gondolatmenetei az életről és a szenvedésről rendkívül figyelemreméltóak és még ráadásul nem unalmasan, szárazan vannak taglalva ezek a magában megfogalmazott értekezések, hanem remek poénokkal és történetecskékkel vannak illusztrálva. E főhős megformálására szerintem a lehető legjobb választás volt John Cusack, ennek az embernek szerintem már alapból ilyen ázott kutya képe van, de amit itt levág az hihetetlen. Teljesen át lehet érezni. Ha már színészek mindenki tökéletes választás volt a főleg Jack Black, Barry szerepére. Jack Blacket én nem tartom valami hűdevicces fazonnak, de ezt a szerepet komolyan mondom mintha ráírták volna.

A könyv mellett szól egy dolog, ami rengeteg könyvnek a könnyen olvashatóságának rovására megy. Nevezetesen a fejezetek hosszúsága. Itt egy fejezet átlag 5 oldal. Tehát itt nem lesznek olyan gondok, hogy időhiány miatt abba kell hagyni egy ilyen periódus felénél, és a következő olvasásnál már el is vesztjük a fonalat.

Viszont egy dolog, amit a könyvnek fizikailag képtelenség megjelenítenie, pedig a cím első szava is erre utal: a zene. Hatalmas pozitívuma a filmnek, hogy a régi klasszikus könnyűzenék átszövik. Az ember szinte észre se veszi, de masszívan és kiirthatatlanul él a fülünkben a film nézése közben.

Továbbá így a végén leszögezném ahhoz, hogy ez a film tetsszen ajánlott egy kis filmfanatizmus (mivel itt vagy, ez gondolom pipa), hatalmas zeneszeretet (főleg a régi slágerek iránt) és persze egy kis letörtség érzés és akár a fi,m, akár a könyv tuti befutó.

Pozitívumok

Könyv:

-         Hosszabb elmélkedések

-         Több hasonlat

-         Hosszabb sztori

-         Fejezetek rövidsége

 Film:

-         Remek szereplőválasztás

-         John Cusack (ezt külön ki kell emelnem)

-         Több Barry poénkodás

-         Zene

-         Komplexebb a sztori

-         TIM ROBBINS STEVEN SEAGAL HAJJAL

Negatívumok:

Könyv:

-         A főhős elég sokszor a józanésszel szembe ment

-         A kínos temetés utáni szex rész

Film:

-         A kínos temetés utáni szex rész

-         Az a két rapper hülyegyerekes szál se kellett volna

Gőztes: imádom Nick Hornby munkásságát, de ez a film szerintem túlszárnyalta az alapot és jobb lett az amúgy remek könyvnél is.

Pontozás:

Könyv: 7/10

Film: 9/10

Könyv vs. Film: 2-2

Top10 kedvenc filmem

Összeállítottam a kedvenc filmjeim toplistáját. Nagyon nehéz dolgom volt, szerencsére, egy egész délutánt áldoztam rá. Mérlegeltem, gondolkoztam, végül egyéni ízlésem szerint összeállítottam a számomra legtökéletesebb listát.

10. Sleepers – Pokoli lecke

Közvetlen megnézése után nem nyűgözött le teljesen a film. Nem a film témájával vagy a kivitelezéssel volt bajom, csak úgy egyszerűen elsiklottam mellette. De ez hatalmas film, el kellett telnie egy kis időnek, hogy hatalmába kerítsen. Nagyon jó a sztori, a színészek  kiemelkedőek.

9. A jó, a rossz és a csúf

Nem hiába tartják az egyik legjobb westernnek. Minden pillanatát élvezi az ember, nem hagy üresjáratokat a film. A western amúgy is a gyenge pontom, nagyon le lehet venni a lábamról ezekkel a filmekkel. A film IMDB-s helyezése magáért beszél szerintem…

8. 12 dühös ember

Még gyerekként néztem a TV-ben, de akkor elaludtam a végét. Az internet csodálatos voltának köszönhetően be  tudtam szerezni és megnézni ezt a kivételes alkotást.  Igazi klasszikusról van szó, nem pörögnek az események, a szereplők neve sem derül ki, a párbeszéd repíti az alkotást.

7.  Macskafogó

Nagyon a szívemhez nőtt ez a magyar animációs film. Többször is megnéztem, és mindig tökéletes. Nagyon, de nagyon rendben van minden, a szövegek kiemelkedően jók. A magyar filmművészet egyik remeke, az átlaggal ellentétben a második rész is tetszett.

6. Mulholland Drive – A sötétség útja

Életem egyik legmeghatározóbb filmélménye volt David Lynch ezen darabja. A film feléig minden rendben volt, majd mintha teljesen más film kezdődött volna. Azt sem tudtam, hol vagyok, mi van. Az ember alig ért belőle valamit, de ettől magával ragadó.

5. Huligánok

Sportszerető megszállottként alapmű  számomra. Olyan varázsa van a filmnek, amit csak egy olyan ember él át, aki tudja mit jelent felugorni egy gólnál, letörni egy vereségnél, izgulni percről percre a meccsen. Elijah Wood mellett a számomra ismeretlen színészek nagyot alkottak. Kevés olyan film van, mely megríkatott, de ez ilyen.

4. A keresztapa

Nem első, de itt már olyan szoros a 4-2 helyezett között a kérdés, hogy jóformán el sem tudtam dönteni. Nem kell bemutatni a filmet, mindenki ismeri. Először regény formájában ismerkedtem vele, és ragadott teljesen a hatalmába. Majd következett a film, és még rátett  a lapátra.

3. A bukás – Hitler utolsó napjai

Meglepőnek tűnhet ez a film ilyen elől, de engem teljesen lenyűgözött. Német második világháborús film, egy kényes témáról, Hitler bukásának idejéről. Akkora, de akkora film, hogy nem igaz. Nagyon átadta a háború végéről az eseményeket, a Hitlert alakító színész pedig nagyon kitett magáért.

2. Psycho

Modern szemmel nézve sok helyen gagyinak tűnhet a film, de aki ezt mondja, azt jobb létre szenderítem. A filmtörténelem egyik legjobb alkotása Hitchcock műve, a kor filmművészetének talán legfényesebb darabja. És nem kapott Oscart…

1.Forrest Gump

Na, ez kapott Oscart, teljesen megérdemelten. Minden idők talán legerősebb  mezőnyét kellett legyűrnie, de sikerült. Ezt a filmet legalább húszszor láttam, kezdek beleunni. De szerintem ez lesz mindig a kedvenc filmem. Egyszerűen   leírhatatlan érzés amit a film nyújt a nézőnek.

Hát ez lenne röviden a kedvenceim bemutatása. Szerintem sokan másokat választanának ezek helyett,de ettől szép az egész, mindenkinek más és más film tetszik.

Az erő legyen veletek!

Villámkritikák #5

 Elkezdem a blogolás érdemi részét, kezdem két általam igen kedvelt filmmel. Ars poeticámhoz illően kevésbé ismert filmeknek tűnnek ezek, de remélem nem fog egyik sem csalódást okozni.

A nyakörv/Danny the dog (2005)

 

Ebben a filmben valamilyen szinten megtalálták az összhangot, nem kisebb színészek játsszák a fő szerepeket, mint Jat Li és Morgan Freeman. A film alaptörténete egyszerű: Bart, az uzsorás rabszolga sorban tart egy távol-keleti fiút, akit Danny-nak nevez. Őt használja fel üzlete sikeréért, először behajtóként dolgoztatja, majd illegális ketrecharcokra nevezi be a fiút. Danny sorsa a kutyákéval egyenlő, egy nyakörvet tesz rá, és ezzel tudja teljesen irányítani a fiút. Valóságos gyilkológéppé válna a kissé ügyefogyott gyerek, de hirtelen megszökik. A szomszédos lakásban élő családnál talál menedéket. Természetesen egykori gazdája mindent megtesz, hogy visszaszerezze.

Szeretet, düh, vágy, gyilkosság vegyül a filmben, magával tudja ragadni a nézőt teljesen a 142 perces időtartama alatt.

 Farkasok völgye: Irak/Valley of Wolves: Iraq (2006)

 Már csak az Isten tudja, hogy honnan bukkantam rá erre a filmre. Talán valamilyen fórumon olvastam róla, de mindenesetre isteni szerencse volt, hogy rábukkantam.

Török film az iraki háborúról, elég keménynek tűnik, az is. Politika, vallás, ideológiák ütközése van jelen a filmben végig. Sok helyen betiltott, ami nem meglepő a feszegetett téma miatt.

Sokan, sok helyen vitatkoztak már a filmről, ez helyén való. Sokan politikai nézetekhez kötötték az értelmezését, mások a kultúrák ellentétét látták benne, megint mások Amerika-ellenes kampányt véltek felfedezni a filmben.

Ami tény: 2003. július 4-én amerikai katonák a török szövetséges táborból katonákat hurcoltak el, szám szerint 11-et.

Ezt a témát dolgozza fel a rendező, bele szőve pár érdekes kérdést. Törökök, kurdok, irakiak, amerikaik feszülnek egymásnak ezen a kényes területen.Tipikusan olyan film, amelyben egy adott háború nem az amerikai hadsereg szempontjából van bemutatva, hanem épp az ellenség válik hőssé.

Érdekes film, ajánlott a megnézése. A konklúziót pedig mindenki egyénileg levonhatja.

Helló, Perfect Insanity!

No, itt volnék!

Blogolni jöttem, bár nem tudom hogyan kell azt a mesterséget űzni. Remélem pár év múlva elérem a jó kezdők szintjét, igyekszem mindenesetre.

Illik bemutatkozni is. Blogger nevem jumoer. Aki rájön az értelmére, vagy miértjére, azt meghívom egy kör mitfizetsz-re. Valódi nevem nem lényeges, úgy sem érdekel senkit szerintem.

Elsősorban filmekről szeretnék írni, méghozzá olyanokról, melyek nem nagyon ismertek széles körben, még is nagyszerű filmélményt kínál a moziba járó közönségnek. Ígérem, nem fogok többé áthúzós technikát alkalmazni... 

A bejegyzéseim hosszúsága egyelőre nem lesz hosszú: egyrészt, nem tudok sokat egy adott témát boncolgatni, másrészt úgy érzem, hogy jobban meg lehet ragadni a figyelmet, rövid, lényegre törő  ajánlásokkal.

Messze áll tőle, a filmek kritikai megközelítése, még távolabb az értékelése. Egyszerű film kedvelő emberke vagyok, aki a film végén eldönti, hogy jó volt az adott darab vagy sem. Nem figyelek a karakterfejlődésre, a technikákra, lélekábrázolásokra és egyéb szakmai dolgokra. Számomra az összhatás visz mindent, akkor tisztul a film minden egyes mozzanata, hibája, erőssége.

Bejegyzéseim ajánló jellegűek lesznek, személyes tapasztalatomat osztom meg az olvasókkal.

Előljáróban ennyit, 10 perc múlva jön az első ajánlásom, villámkritikám.

Jó olvasást, jó filmezést, kellemes napot mindenkinek!

I think this is the beginning of a beautiful friendship

Villámkritikák #4

Kicsit hosszabb kihagyásom után ma 2 újabb villámkritikával jelentkezem, a közeljövőben pedig egy teljes értékű írást is publikálok majd.

Az utóbbi években a jó sci-fi ritka, mint a fehér holló. Kis túlzással élve a zsáner felhígult, ötlettelenebbnél ötlettelenebb alkotások kerülnek ki Hollywood futószalagjairól. Mint korábban a romantikus műfajnál, ezúttal itt is a közelmúlt néhány kivételesen jó műfajbeli alkotását hoztam el nektek.

Hold/Moon (2009)

Duncan Jones első munkája, a Hold 2009-ben került a mozikba, az akkor már igencsak befutott Sam Rockwell főszereplésében. A cselekmény nagy részében csak őt láthatjuk, és a legtöbb időt a címszereplő égitesten fogjuk eltölteni. Azonban az egy helyszínes kialakítás ellenére egy abszolút pörgős, és nem utolsó sorban egyedi sci-fit kapunk, amely több stílusból is átemel részleteket, így vegyítve kapunk thriller, és karakter dráma elemeket is. Ezek mellett a történet is kiemelkedő, rendkívül érdekfeszítő, és végig pörgős marad, a helyszín szépen kidolgozott, a korábban említett Rockwell pedig elképesztő alakításával , és nagyszerűen megírt karakterével veszi ki a részét a film végső, nagyot szóló sikerérből, amely a mai napig töretlenül tart. Ezek mellett a sokak által említett zenéi , amelyek Clint Mansell közreműködésével kerültek a filmbe már csak fokozzák az amúgy is epikus hangulatot. (Amúgy az állomáson életét tengető robot, GERTY hangját Kevin Spacey kölcsönözte, sajnos csak magyarul volt módomban megnézni a filmet, így az Ő "teljesítményéről nem tudok érdemi infókkal szolgálni. Mindenesetre a robot rendkívül szimpatikus volt.)

Forráskód/Source Code (2011)

Minő véletlenség, hogy a második alanyomat is Jones rendezte. A forráskód anno egyáltalán nem keltette fel az érdeklődésem, bevallom őszintén, a trailer és Gyllenhaal ottléte sem győzött meg. Azonban ennél nagyobb meglepetés ért, amikor lepörgött a stáblista, és rájöttem, hogy ez egy iszonyat jó alkotás. A történet, mint a Moon esetében itt is egyedi, és egy karakterre van kihegyezve. Ez komoly bukópontja lehet egy filmnek, ha az adott jellem, esetleg a színész antipatikus. Azonban ez nem így van, hiszen  Gyllenhaal, és az általa megformált százados is elképesztő szimpatikus. A történet rendkívül pörgős, egy pillanatra sem ül le, és észveszejtően "részletgazdag" (aki látta a filmet, tudja miért tettem idézőjelbe) a Ben Ripley által jegyzett szkript is. Gyllenhaal mellet csak asszisztál két női szereplőnk, Vera Farmiga, és Michelle Monaghan, akik bármennyire is jók, kissé alulmaradnak a központban lévő színésztől. Ezek mellett (vagy inkább ezekkel együtt) a Forráskód könnyen emészthető, jól eltalált hangulatú sci-fi - thriller kombó lett, amely a székhez szögez, és izgalommal tart a közel kétórás játékideje alatt.

Összességében elmondhatom, hogy mindkét filmet nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek. A Moon kissé művészibb, lassabb és sztoikusabb, a Forráskód pedig érzelmes, mégis rendkívül izgalmas mű, azonban emellett Hollywood is jobban érződik rajta.