Perfect Insanity

4. Közös Filmnézés - Promó videó by Grazi,Gaben & Frog

Sziasztok. Az őszi szünetben újra nyélbe ütjük a blogunk már megszokott közös filmnézését. A továbbiak a videóban.

Review rovat by Power: A hódkóros

 Sziasztok! Régebben csináltam ehhez hasonló videókat, de Frog kérésére elvállaltam, hogy frissen tartom ezt a rovatot. Kíváncsian várom véleményeteket a videóról, illetve a filmről.

Frog - Rossz Tanár (2011) Review

Sziasztok. Elkészültem második review videómmal, ezúttal az idei Rossz tanárról beszélek néhány szóban. Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy ez volt az első olyan videóm, ahol olvastam a szöveget, így ez eléggé hangzik. Egyébként az általam írt "forgatókönyvet" olvasom fel. Jó szórakozást !

Pefect Insanity Reveiw Rovat - Frog : Rossz... by sjay95

A második...

Sziasztok!
Úgy érdemes valamit elkészíteni, ha tudod, hogy sokaknak szólhat és sokak megértik, ezért második versem témája mi más lenne mint a manapság felkapott és még készülő félben lévő Minecraft. A játék még fél úton és bugosan, de a versem készen nézhető meg:

 

Elmélkedés a jövőmről..

 Sziasztok. Tudom, megígértem hogy az Update bejegyzéseket videókra váltom, viszont most egyrést betegeskedem, másrészt nem volt időm és alkalmam felvenni ezeket a dolgokat.

Nah szóval: Lehet villámcsapásként érhet titeket, de teljesen ráuntam a blog körüli munkálatokra. Nem szeretek már videózni, mi több, írni sem. Előbbinek fő okai azok, hogy nem igazán érzem a videóimat jónak, és nagyon sokat vesződöm az elkészítésükkel. Korábban boldogan csináltam minden bemutatót, 2-3 óra alatt készen voltam velük, viszont az Oscar videómat 7 (!) óráig szerkesztgettem, jelenlegi alanyomba pedig 3 óra befektetése után még csak 4 perc van készen. Ezek után kijelenthetem, hogy nem megy ez nekem. Nem tudom miért, de úgy érzem belefásultam ebbe a blog vezetősdibe. Még egy ilyen kis blog irányítása is nagy feszültséggel jár, hiszen én mindig is törekedtem arra, hogy mindenkit a szemem előtt tartsak, és segítsek nekik mindenben.Nem régen új társulat építésébe kezdtem ,azonban az új csapat építésével csak leplezni tudtam a blog jelenlegi problémáit. Azaz a látogatóink folyamatos csökkenését. Most mondhatja nekem bárki az iskolát, meg stb., de a tavaly őszi-téli statisztikák sokkal jobbak voltak a jelenlegieknél. És itt gyökeredzik a jelenlegi legnagyobb problémám: egyszerűen feleslegesnek érzem a munkáimat, és a beléjük fektetett időt, valamint energiát. El sem hiszitek milyen nehéz végigszenvedni egy fosvány filmet. 

Tanácstalanul állok a blog és a saját jövőm előtt. Hogy őszintén megmondjam, én abbahagynám, viszont az oldal szétesne, és azt nem tudnám végig nézni. Nem tudom mi legyen, mivel lehetne javítani a nézettségi arányt stb..

Ha van valami ötletetek, véleményetek, azt kérlek írjátok le kommentben, hogy tudjam mégis ti mit gondoltok a dologról. Sziasztok..

ComingSoon (okt.14.-21.) by danialves

 Folytatva a megkezdett tradíciót, ismét jelentkezem a következő hetekben várható filmek listájával, megpróbálva látatlanban értékelni őket.

okt. 14

The Thing

Az 1982-es horror (amit szégyellem, de még nem láttam) előzménye lesz az azonos című film, ami egy testrabló űrlény és egy antarktikai kutatócsoport harcát mutatja be az eredetihez hasonlóan. Ha a történeti összekötéstől eltekintünk, vehetjük akár rebootnak is, ennek megfelelően sok újdonságot nem kell várnunk. A viszonylag névtelen rendező és színészgárda sem ad bizakodásra okot, szóval teljesen B-filmes hangulat lengi körül a trailert, de a téma elég lehetőséget ad arra, hogy ez akár egy jó film is legyen.

The Big Year

 Három válságos életű madarász nekiáll egymással versenyezni amolyan bakancslista-szerűen, tehát a film ez utóbbinak köszönhetően minden bizonnyal nagyon mélyenszántó és nyálas akar lenni a film. A történeti rész megértése kb. ennyire kötött le, a trailer második felében már azon gondolkodtam, hogy egy másfél órás vígjátékból miért nem tudnak olyat rakni az előzetesbe, amin lehet nevetni. (Feltéve - és nagyon remélve -, hogy a kiesem-a-csónakból/nekimegyek-a-fának/orra-esem-egy-kőben jellegű poénok nem ezt a célt szolgálták). Ez nekem bőven elég ahhoz, hogy ne nézzem meg.

Texas Killing Fields

Texas City mellett van egy terület, ahol az elmúlt 40 évben 60 holttestet találtak, a film innen kapta a címét. Detektívjeink a legfrissebb áldozat kapcsán egy sorozatgyilkos után kezdenek nyomozni, azaz nagyjából egy szokásos krimit kapunk. Ezen felül még lesz benne (legalább) egy autós üldözés, valamint láthatjuk Sam Worthington-t shotgunnal lőni. Sok potenciált nem látok benne, de úgy érzem nagyon elrontani se tudják, szóval egy jó közepes krimit várok ettől a címtől.

Star Weekend - Quentin Tarantino - Kutyaszorítóban

Sziasztok. Folytatom, és egyben befejezem a Tarantino hétvégét, ezúttal az elsző komolyabb alkotásáról, a Kutyaszorítóban c. filmről lesz szó.

Egy 6 fős bűnöző csoport rablást tervez. A "merénylet" egy gyémántkereskedő helyre irányul, amelyben valószínűleg csiszolt gyémántokat tartanak. Azonban az akció balul sül el,  hiba csúszik a számításaikba, hiszen egy besúgó volt közöttük. A cselekmény érdemi része a rablás utáni történésekre koncentrál, ekkor tudjuk meg az akció körülményeit, és a szereplők körül lévő ködfátyol is tisztulni kezd.

Mint már a felvezetésben említettem, ez volt az első komolyabb filmje Tarantinonak, azonban akkoriban ezt sem kísérte megfelelő mértékű elismerés,azonban jelenleg a filmrajongók körében mérhetetlen sikereket arat a film, ennek köszönhetően mára már kultusz státuszba lépett. Sokak megkockáztatják azt is, hogy ez a Tarantino-éra legkiemelkedőbb filmje. Ezzel vitatkoznék, számomra a legkiemelkedőbb mozija a Becstelen Brigantyk. De lássuk csak, miért sem ez a legjobb szerintem.

A rendezés ismét tökéletes, ahogy a szkript is. Azonban mindkét dolgot nyersebbnek éreztem, mint a későbbi Tarantino filmeknél. Ezt nem az jelenti, hogy a direktori munka vagy a forgatókönyv rossz lenne, egyszerűen csak elmarad számomra az eddig a mestertől látott filmeknél alkalmazottaktól. Azonban a szövegkönyv zseniális. Tökéletesen megírt, ami egy kamaradrámánál nagyon is mérvadó. Hihetetlen feszültséget képes képezni egy-egy monológ, vagy beszólás. 

Nagyon tetszettek a karakterek is. Nagyszerűen megformált, és változatos jellemeket kapunk. Nekem kifejezetten bejött a szereplőket körülvevő titkolózás is, amely még feszültebbé tette a filmet, és plusz pont még a főhőseink elnevezéséért, hiszen itt színekről nevezték el egymást. (Alá Exam, amely valószínűleg ebből a filmből merítette ezt az ötletet).

Viszont a legnagyobb pozitívum a filmben a színészi játékokban rejlik. Amelyek hatalmasak. Az összes fő- és mellékszereplő hibátlan alakítást nyújt, külön kiemelendő Michael Madsen, aki elképesztően alakította a kiszámíthatatlan pszichopatát. (Mellesleg az Ő táncolós jelenete teli találat volt). Meg kell említenem Tim Rothot is, akit én egyre jobban bírok. Anno a Hihetetlen Hulk-os írásomnál azt hangoztattam, hogy a Hazudj ha tudsz! miatt nem kedvelem őt. Azóta viszont 180 fokot fordult a szememben, hiszen az említett tv sorozatot is nézem, valamint itt is kifogásolhatatlan.

Ami viszont szerintem negatívum volt itt, az a Tarantino védjegyének számító fejezetekre osztás. Nem éreztem itt ennek a lényegét, a rövid periódusokra osztott történetvezetés valahogy itt még kiforratlan volt. De ez teljesen érthető, hiszen ez volt a tarantinói filmek első mintapéldánya.

Összességében egy kiemelkedő film lett a Kutyaszorítóban, amely joggal került a kultuszmozik közé. Bármennyire is jobbnak tartom a többi Tarantino filmet, el kell ismernem, hogy sok más alkotást ( műfajon belül) is maga mögé utasít, és 1 óra 40 percig a székhez láncol, mivel izgalmas, feszült, és nem utolsósorban szórakoztató.

Star Weekend - Quentin Tarantino - Kill Bill vol2.

 A tegnapi alanyom után itt a Kill Bill második felvonása, amely mondhatni stílust vált, hiszen filozofikussabb az elődjénél. De ezekről később.

Az első "részből" megismert menyasszony (Uma Thurman) megállíthatatlanul robog kitűzött célja felé. Egyre közelebb kerül Billhez (David Carradine), aki az általa irányított csapattal együtt végzett a násznéppel. Miután szembekerül Budd-dal (Michael Madsen) és Ellel (Daryl Hanna), végső ellenfele felé robog. Csupán egy cél lebeg a szeme előtt; vérgőzös bosszú hadjáratának csúcspontjaként végeznie kell családja gyilkosával.

A film hátteréről tudni kell, hogy Tarantino eredetileg egy teljes filmként akarta vászonra dobni a végül 2 elkészült alkotást. Ez a terve a producer kívánsága miatt meghiúsult. Azonban szerintem sokkal jobban jártunk így, hiszek a vol 2. az első résszel ellentétben sokkal másabb megközelítést alkalmaz. Mai alanyom visszafogottabb, mégis tartalmasabb az első résznél, és sokkal komolyabban vehető.

Tarantino nagyszerűen szőtte össze a bosszúsztori folytatásának szálait, sőt, még egy elég drámai csavart is ültetett a cselekménybe. Gondolom nem kell hangsúlyoznom azt , hogy kedvenc hollywood-i fenegyerekünk ismét tökéletes és precíz munkát végzett. Végig összetett, és vontatottnak csöppet sem mondható dramaturgiát kapunk. A forgatókönyv (mint már említettem) más álláspontot közelít meg. A film hangulati váltásával a szkripttel is nagyot fordult a világ, hiszen itt a mészárlások helyett a következetes párbeszédeket kapunk.

A fejezetekre osztás is jól sikerült, több nyitott dolgot is megmagyaráznak. Ilyen például Thurman kiképzése (ami veszettül jól sikerült), vagy például a filmet mozgató mészárlást is pontosan bemutatja. A kronológiai sorrend mellőzése ismét nagyszerű dinamikát ad a filmnek, így egy pillanatra sem fogunk unatkozni.

Az első résszel ellentétben itt a karakterekre sokkal nagyobb odafigyelést eszközöltek. Megismerjük Bill öccsét Budd-ot, aki nekem rendkívül "szimpatikus" volt, illetve egy kis részt szenteltek Elle Drive-nak is, akit Buddhoz hasonlóan, amolyan morbid módon bírtam. Továbbá feltárul előttünk a "fő gonosz" Bill következetes jelleme, amely nagyszerűen megírt, és számomra végletekig ellenszenves volt. A főhősnőnk karaktere maradt ugyan az, talán itt a belső érzéseinek kibontására több időt szenteltek. 

A színészi játékok ismét nagyon jók voltak, igaz itt Uma Thurman-t simán legyűri David Carradine, akinek már komoly tapasztalata volt a hasonló szerepekben. Igazából senkivel nem volt kivetni valóm, hiszen mindenki hozza a kötelezőt, amelyet egy Tarantino filmtől már elvárhattunk.

A film hangulata engem most jobban elkapott. Át tudtam érezni főhősnőnk érzelmi helyzetét. Egyébként a stáblista alatt fura érzések keveregtek bennem, hiszen a film hangulata teljes mértékben eltér az előzőktől. Sokkal komorabb, és átgondoltabb, jobban koncentrál az érzelmekre. Ezzel kapcsolatban a zenék is tökéletesek, de ezt Quentintől már megszoktuk.

A harcjelenetekből is kevesebbet kapunk, bár ezek ugyanúgy megmaradtak kissé komikusnak, mint az előző részben. Legtöbbször 1vs1 párharcot kapunk, tehát ne várjon senki az elődben megszokott tömeg mészárlásokra.

Összességében a Kill Bill második részével kikerekedett a bosszú sztori. Nagyszerű lezárása ez ennek a két részes "eposznak", amelyet mindenkinek teljes szívvel tudok ajánlani.