Perfect Insanity

The Week Of Undeads - Holtak Hajnala (2004)

Folytatódik a Perfect Insanity zombi hete, ezúttal a Holtak hajnala nevű Romero klasszikus remake-vel fogok foglalkozni.

A Föld egy éjszaka alatt szürreális rémálommá válik: A holtak felkelnek sírjukból, és az élőkre támadnak. Hogy hol, és mi miatt kezdődött a fertőzés, senki sem tudja. Ebben a szürreális borzalomban ébred főhősnőnk, Ann (Sarah Polley) akinek gyermekét, majd férjét is megfertőzi a halálos kór. Menekülnie kell eddigi életéből. Egy maréknyi túlélővel együtt a helyi plázába menekülnek, ahol túlélési lehetőséget keresnek, azonban itt sem maradhatnak sokáig, hiszen az élőhalottak az épület köré gyűltek, és csak idő kérdése, hogy bejussanak oda.

A filmet a mára már emblematikus Hollywood-i rendező, Zach Snyder rendezte akinek ez volt az első nagy költségvetésű filmje, amely ugródeszkát jelentett a mostanában készülő blue box mozijaihoz. Snyder itt megfelelő munkát végzett, igaz túl sok dolga nem volt, hiszen ebben a filmben legfőképpen a forgatókönyvön van a lényeg. Amely sajnos igen csak felemás lett, hiába izgalmas, feszült, és néhol katartikus, mégis akkora logikai bukfencek vannak benne, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Ezeket most nem szeretném konkrétan lelőni, hiszen az erős spoilerezés lenne. Aki látta a filmet, az tudja miről beszélek.

A színészi játékokban is voltak kivetni valók. Főhősnőnket alakító Sarah Polley elég gyengus játékot mutat be. Ez főleg a kissé esetlen karakterének köszönhető, amellyel az a legnagyobb gond, hogy "keménynek" akarják beállítani. A másik nagyobb "sztár" a filmben Ving Rhames, akit többek között a Ponyvaregényben láthatott a nagyérdemű. Ott kis szerepben nagyot alkotott, itt pedig ennek reciprokát hozza, hiszen az egyik főszereplőt alakoítja, mégis igencsak pocsék formát mutatott. Azonban a karaktere kihúzza a méretes melaszból, ugyan is a jellemét nagyon el találták. A tipikus kemény zsaru Ő, akivel tényleg lehetett azonosulni életszerű döntései, és viselkedése miatt.
Nem úgy a többi túlélővel, akik hihetetlen ripacskodást nyújtanak. A film alatt konkrétan azért imádkoztam, hogy azt az állandóan ripacsúl nyávogó, kutyabuzi csajt nyírják már ki.. De egyébként is van itt mindenféle sablon jellem, amit csak el tudtok képzelni: idióta pláza őrök, nyávogó plázacica, okos emberek (ebből több is :) ), és keménykedő gangszta csávó.

A film hangulatát viszont irtó jól dobták össze. Nagyon feszült, ez főleg az elején igaz, hiszen a készítőknek itt sikerült igazán átadniuk a mérhetetlen félelmet, és tanácstalanságot, amellyel valószínűleg egy ilyen apokalipszis járna. Erre rátetéznek a képkockák alatt felcsendülő fülbemászó zenék, amelyek normál esetben nyugtatnák az embert, itt viszont feszültséget gerjesztenek velük.

Az utolsó elemzési pontban a zombikra térnék ki. Ők voltak a film csúcspontjai, hiszen baromi jó maszkjuk volt, és a statiszták is jól helyt álltak. Valamint az is tetszett, hogy sok zombifilmmel ellentétben itt bizony sprintelő előhalottakat kapunk, amelyektől csak nagyon nehezen van menekvés.Ki kell emelnem a film végi kb. 20 perces zúzdát, amely hihetetlenül hangulatos, és pörgős volt.

A Holtak hajnala egy erős közepes film, amely műfaja egyik leghíresebb darabját dolgozza fel. Az eredeti filmet még nem láttam, de hogy megmondjam őszintén, annyira nem is izgat. Ajánlom azoknak, akik szeretik a feszült, mégis szórakoztató filmeket, illetve el tudnak tekinteni a mérhetetlen emberi naivságtól, és hülyeségtől.
 

The Week Of Undeads - Dance Of The Dead

Sziasztok. Ezzel az írással elkezdődik a blog első tematikus hete, amely a méltán híres zombi filmekkel foglalkozik. Előre szólok, hogy tőlem ne nagyon várjatok Romero filmet, mert azokról bárhol olvastok írást. Ehelyett inkább a kevésbé ismert filmekkel fogok foglalkozni. Ilyen a mai alanyom is, a 2008-as Dance of the dead.

A film egy átlagos kisváros életébe enged betekintést: látszólag mindenki jól él, idilli környezet, kedves lakók. Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű, ugyan is a határban húzódik egy erőmű, amely folyamatosan szennyezi a levegőt. A település az amerikai filmekben már emblematikus szalag avató lázában ég, mindenki ruhákat vásárol, és párt keres a bulira. Azonban nem a bálkirálynő kiléte lesz a legnagyobb feszültség okozó a partyn:a városban kikelnek sírjaikból a halottak, akik természetesen az emberekre támadnak. Főhőseinknek menekülnie kell ha életben akarnak maradni a zombi horda támadásával szemben.

A Dance of the Dead finoman szólva sincs túlhypeolva, hiszen alacsony költségvetésből készült,és az eddig csak piti filmeket rendező Gregg Bishop foglalta el a direktori széket. Bishop nagyon jó munkát végzett, hiszen nagyszerű rendezést jegyezhetünk fel neki. A forgatókönyvíró, Joe Ballarini is kielégítő szkriptet rakott össze. Bár kissé áthallásos, mégis nagyon jól keveri a zombi filmek elemeit a tini vígjátékok sajátosságaival.

A film egyik legnagyobb piros pontja a karakterekben rejlik. Hihetetlen szimpatikus, és egyedi jellemeket kapunk, bár volt amelyikük kliséként hathat. Itt tényleg nem szúrja a szemünk senki, nem akarjuk hogy elhalálozzon bárki is. Kiemelném a két főhősünket, Stevent és Jimmy-t. Mindketten "amolyan" lázadó, esetlen fiatalok, mint sok kortársunk, vagy akár Én is, és ezzel elérték azt, hogy nagy szimpátiát érezzünk velük kapcsolatban.

A színészi játékok is megfelelőek,itt is főleg a két főszereplőt kell kiemelnem. Jared Kusnitz és Chandler Darby is brillírozik a vásznon. Azonban a mellékszereplőkkel sincsen komolyabb gond, mindegyikük hozza az átlag színvonalat ,egyikük sem volt ripacs, vagy idegesítő.
 

A zenéket is eltalálták, legalább is nálam. A legtöbb megszólaló muzsika a tipikus "bulizós" soft rock kategóriába tartozik, és én ezeket nagyon bírom.

Bár nem akartam semmi rosszat mondani erre a remek filmre, azért akadt 1-2 kivetnivalóm is, például az operatőri munka, amely hihetetlen silány volt. Sokszor követhetetlenek az akciójeleneteket, rángatózik a kamera, sőt, volt hogy a szereplő orrlyukába zoomolt a kamera. Ezek talán kis hibáknak tűnnek, de hosszú távon baromi idegesítőek.
 

Összességében viszont egy hihetetlen szórakoztató film a Dance of the dead, amely nem akar zsánerparódia lenni, vagy valami újat mutatni. A zombi filmek elkopott sablonjaiból olyan "várat" épít, amely nagyon jó, dinamikus, és izgalmas filmmé növi ki magát. Mindenkinek ajánlom legalább egyszeri megnézésre.
 

Ghost Rider 2 - Filmhír

Itt van a hős, itt van újra. Nick Cage újra bőrszerkót vett, csak azért, hogy újra a halálosztó motoros szerepét vállalhassa el. Jó ez nekünk, nos, az első részből csak pár jelenet rémlik, így nem tudom a második rész mekkora durranás lehet. Cage színészi tehetségében bízom bár tőle is láttam már jót-rosszat egyaránt. Az előzetesből egy dolog derül ki, illetve kettő. Egy dolog, ami jó, hogy akcióban nem lesz hiány...a másik dolog, hogy a grafikusok baromi gyengék...a Szellemlovas kinézete, illetve egy-két effektus (lásd: a lovas ostora), eléggé...gyengus. Egy próbát mindenképp megér majd, de hogy többet is...nos az majd kiderül.

A Perfect Insanity romokban (?)

Sziasztok. Sajnos nagyon kezdek aggódni a blogunk miatt. Ennek legfőbb oka a látogatóink számának csökkenése. Néhány héten belül a napi látogatók száma a megszokott 50-60 (esetleg ezek fölött) helyett a felére, mára pedig a harmadára csökkent, azaz szerda óta napi 19-20 látogatónk volt. Amit nem igazán értek, az az, hogy mi ennek a csökkenésnek az oka.

Mi rontottunk el valamit? Vagy esetleg a téma érdektelen, amivel foglalkozunk? Esetleg valami szúrja az emberek szemét a bloggal kapcsolatban? Nem tudom..

Ha ilyen irammal csökken a látogatottság, előbb-utóbb napi 5 ember fog fel téblábolni a blogra. Szerintetek min, vagy miken kellene változtatnunk?

The Week of Undeads

 hrrr.hörr..hraaahr....
avagy üdvözlök mindenkit egy nagyszerű tematikus hét beharangozóján!
Kis csapatunk elhatározta magát, hogy beveti magát a zombitenger közepébe, hogy feltekerjen pár belső szervet a füstölgő puskacsőre. Miért? A saját, illetve a közönség szórakoztatásáért. Frog bácsi nyitja a hetet, majd én fejezem be. Kultusz, illetve kevésbé kultikus zombi filmekkel érkezünk, illetve bemutatásukkal, írásos cikkekben.
Kezdésként, ne felejtsétek el a Zombielandban hallott jó tanácsot:

16-os szabály: sose lődd le Bill Murrayt!

Helyzetjelentés!

Sziasztok. Gondoltam össze dobok egy kis helyzet jelentő posztot, ugyan is a héten még egy bejegyzést sem publikáltam. Ennek legfőbb oka az, hogy az eddigi hetem feszültséggel teli, a magánéletben, és az iskolában is gondjaim voltak. Így a hétvégére tervezett bemutatót csúsztatni kényszerülök jövőhét végére, remélem akkor már lesz energiám. A hétvégén egyébként Oscar díjátadó, szóval szorítsatok a PI. Teamnek, hogy legalább egy dobogós helyet elérjünk. A mezőny erőssége miatt ez valószínűleg nagyon nehéz lesz.

A búcsú néha fáj...

és sajnos ismét erre kerül a sor. Kis blogunk már sokadik generációját fogyasztja, és most ismét nem az érkezőkről lesz szó. Bár lendületesen indult a dolog, ez sem úgy sült el ahogy vártuk. Persze, harag és vita nélküli az elválás, nem kell itt anyázásokra várni. Így korrektebb a dolog, hogy nem mindenkinek van egy dologra ideje, így nem is erőltetjük. A mai nappal 3 tag is elhagyja a teamet, ami ezzel amolyan trióra csökken.  
ARSENAL4EVER, Borsesz és TCPoC elhagyják a blogot a mai napon. 
Ezuton is sok sikert és eredményes munkát kívánunk saját projektjeikhez!

Emberi százlábú 2 - Filmhír

 Én aláírom, hogy kell az undor a népnek. Kellenek olyan filmek, amiknél a popcorn kifordul az ölünkből, és valami egész más a gyomrunkból is. "Az emberi százlábú" első része pont erre volt jó, ha már filmnek rossz volt. A gusztustalan alapötletet a gyenge színészi játék, és az igazán gyenge megvalósítás tette "taccsra" (hogy a hányást ne csak a filmben látottakkal hozzam össze). A második részről készült egy "érzelmi" trailer, amiből, magáról a filmről semmi nem derül ki, csak annyi, hogy lesz olyan undorító, mint az első és, hogy a mozik takarítói nénijei készülődhetnek.