Perfect Insanity

Star Weekend: Edward Norton - Hihetetlen Hulk

Utolsó napjához érkezett az Ed Norton hétvége, így ez az utolsó alanyom is. Előre leszögezem hogy NEM olvastam a képregényt, így a filmet mint képregényfilm nem tudom értékelni.

Bruce Banner (Edward Norton) gamma-sugárzást "szenved" , ami miatt érdekes képességre tett szert. Stressz hatására génjei mutálódnak, és egy bizonyos időtartamra óriási zöld rombológéppé változik. Képessége miatt elzárkózva él Brazíliában, távol szerelmétől, Betty Rosstól (Liv Tyler), de tudja nem rejtőzhet soká, ugyanis nyomában van Thaddeus 'Thunderbolt' Ross ezredes (William Hurt), valamint Emil Blonsky ( Tim Roth) akik a Hulk erejét gonosz tervekre akarják fordítani. Nincs más választás, Bannernek csak egy ember segíthet, minél előbb meg kell találnia, mielőtt elfogják, és képességeit a világ ellen fordítják.

A film rendezője Louis Leterrier. Ő eddig nagy többségben blockbusterekhez járult hozzá, legutóbb a Titánok harca fordult meg a keze alatt. Nem végzett itt sem túl rossz munkát, de kb. semmit nem kellett csinálnia.

A színészi játékokkal folytatnám. Kezdeném Tim Rothtal a sort, akit én elképesztően utálok, főleg a Hazudj ha tudsz c. tévésorozat miatt. Itt sem nyújt túl maradandót, sőt, inkább felejthető a színészi játéka, úgyhogy kétségeim fent maradtak iránta.
Az eddig felsorolt 3 filmből egyértelműen itt a leggyengébb Norton. Valahogy azt láttam rajta, mintha nem lett volna hozzá kedve, de még így is kisajtol magából egy erős közepes alakítást, amivel sárba tiporja (szépen szólva) az "első" rész Eric Bana-ját, aki baromira rosszul alakít.
Liv Tyler igazából semmilyen. Érdektelen volt nekem végig, egy gyenge közepes játékot szolgáltatott.
A film egyértelműen legjobb alakítása William Hurt nevéhez köthető. Tőle ez volt az első film amit láttam, nekem nagyon meggyőző volt, látszott hogy élvezettel csinálja.

A karakterek már egy fokkal jobban sikerültek. Itt is Tim Roth lóg ki a sorból egy kicsit. Szerintem egyáltalán nem illett rá ez a műmájer "Fú bakker most szétrúglak" katona szerepe.
Betty Ross karakterét igazából közepesre értékelném. Sok gond nem lehetett a megírásával, kicsit sablon szuperhős barátnő, ha lehet ilyet mondani.
Banner volt az, akiről nem tudtam eldönteni, hogy hová is rakjam. Végül arra jutottam, hogy egy erős közepes karakter, igazából túl sok hiba nem volt benne, de emlékezetes sem volt.
Thaddeus 'Thunderbolt' Ross volt itt is a legkiemelkedőbb. Nem tudom miért, de én nagyon szeretem az ilyen főnökösködő, gonosz karaktereket, és Ross karaktere pontosan ebbe tartozik.

Egy ilyen filmnél a látványról is kell beszélni. Ugyan nem kapunk CGI parádét, de azért nem volt olyan rossz ez a látvány. A film eleji helyszínek pedig kifejezetten tetszettek, szeretem az ilyen lepukkadt , egzotikus környezeteket.

Amik viszont még egy rakat lótúró szintjét sem érte el, azok a film hangjai. Nem tudom mikor hallottam utoljára ilyen gagyi minőségű fegyverhangokat, ilyen nagy költségvetésű filmben pedig még soha. Olyan volt, mintha airsoft golyókkal puffogtattak volna, ezen nagyon felháborodtam.

Az akció jelenetek viszont kifejezetten jól sikerültek. Jól megkoreografált, lassításokkal gazdag jeleneteket kapunk, különösen tetszett a házon ugrálós üldözéses jelenet.

Összességében egy élvezhető popcorn mozit kapunk. Ami 2 óra szabadidő kitöltésére tökéletes.

Hát ennyi lett volna az Edward Norton weekend. Remélem tetszett, jövőhéten egy újabb sztár filmjei lesznek terítéken. Viszlát.

Star Weekend: Edward Norton - Amerikai História X

Folytatódik az Edward Norton hétvége, mint ahogy azt tegnap kommentben megígértem, a mai alany az Amerikai História című 1998-as dráma lesz .

Derek Vinyard (Edward Norton) apja halála óta neonáciként tengeti mindennapjait. Megrögzötté vált, miután megtudta, hogy tűzoltó édesapját munkavégzés közben afro amerikaiak ölték meg. Derek szegény családban él, apja halála óta anyjuk egyedül neveli őket. Látszólag minden rendben van, azonban egyik este Danny (Edward Furlong), Derek öccse zajra ébred. Amikor figyelmezteti bátyját, az rájön, hogy az autóját próbálják eltulajdonítani. A tettesek afro amerikaiak voltak, Derek nem túl szép módon végzett is velük. Ezért börtönbe került. Szabadulása után elkezdődik a versenyfutás saját és családja életéért. Múltja miatt sem ő, sem rokonai nincsenek biztonságban.

A film rendezője Tony Kaye. Elsőfilmesként kapta meg a filmet, mint kiderült ez volt utolsó filmje is. Igazából nem értem miért, hiszen nagyon jól összerakta a jeleneteket stb, kár hogy ilyen tehetségek vonulnak el a filmezés mellett.

A film legnagyobb pozitívuma egyértelműen a mondanivalón helyezkedik el. Talán ennél az alkotásnál találtam meg az eddig látott filmjeim között a legtöbb és legnagyobb mondanivalót. Nagyon sok társadalom kritika lelhető fel benne, továbbá a rasszizmusnak, és az ebből kifakadó agressziónak is "görbe tükröt állít". Meg tudhatjuk, mi lesz a neonácik sorsa a börtönben, saját haraguk a visszájára fordul, és ezután ők lesznek azok, akik soha nem mossák le a tetteiket magukról.

Nagy pozitívum volt a történetvezetés is. Erről sokat nem árulnék el, hiszen az már spoiler lenne, egyedül az említeném meg, hogy a film érdekesen kezeli a visszatekintéseket: a legtöbb flashback fekete fehér, ezzel komor hangulatot adva a képen látottaknak, amelyek már eleve vérfagyasztóak lennének.

A karakterekkel sem volt kivetnivalóm, sőt, szerintem Derek Vinyard karaktere az egyik legjobban összerakott, és legsokoldalúbb karakter a filmes világban. Nagy karakterfejlődésen megy keresztül: a film elején még a patkába tapossa az autórabló fejét, viszont később már egy fekete mutatja meg neki a helyes utat. Danny karaktere nagyon szimpatikus volt. Kívülről lézengő fiatalnak, és neonácinak látszott, viszont egyes jelenetekben mutatkozott meg a valós oldala.

A színészi játékokkal sem volt komolyabb gondom, kifejezetten jók voltak. Edward Furlong alakításán kifejezetten meglepődtem. Látszik hogy nagyon ígértetes színészpalántának indúlt, viszont később elszarta a karrierjét ilyen Holló 4, meg Rendezte a halál fajta trágyalevekkel. Mint már kommentben is említették, tényleg ez a szerep Edward Norton (eddigi) élete alakítása. Egyszerűen fantasztikus amit "művel" remélem még sokáig tudja tartani ezt a szintet, már ha lehet.

Végezetül csak annyit, hogy ezt a filmet mindenkinek ajánlom, aki szereti a nagy mondanivalóval rendelkező, csontig hatoló drámákat.

Sziasztok!

Az elmúlt tíz év Oscar díjas filmjei: 2007-A tégla

Újra jelenkezem, immáron ötödször. Ma a 2007-es győztesről lesz szó. Adott napjaink egyik legjobb rendezője, (Martin Scorsese), a színészvilág krémjének képviselői, (Jack Nicholson, Leonardo DiCaprio, Matt Damon, Martin Sheen, Mark Wahlberg) ha ezt összetesszük akkor megkapjuk A téglát.

A helyszín Boston, ahol az ír maffia ténykedését figyelheti a néző. Frank Costello (Jack Nicholson) a maffia mindenható ura, akit a rendőrség nem tud elkapni. Tisztában vannak vele, hogy egy rakás gyilkosság tapad a kezéhez, ez mellett droggal is üzletel, de mindig egy lépéssel a rendőrök előtt jár, mindig van egy kiskapu, egy ösvény, amin megmenekül. A helyzet a rendőrségnek eléggé kellemetlen, ezért egy téglát akarnak beépíteni Costello bandájába, és remélik, hogy általa sikerül végre elkapni a vezért. Ez a bizonyos tégla Billy Costigan (Leonardo DiCaprio), aki egy valóságos zseni, de senkije sincs, ezért úgy gondolja, hogy a rendőri szakma a legmegfelelőbb számára. Már így is eléggé bonyolult a történet és ha csak ennyiről lenne szó végig, akkor is lennének bőven izgalmak, de még van egy csavar a filmben. Nem csak a rendőrségnek van beépített embere, hanem Costellonak is, név szerint Colin Sullivan (Matt Damon), így azért már teljesen érthető, hogy miért menekül meg mindig a maffiavezér és miért képtelenek elkapni őt  a rendőrök  Már a film elején megállapítható, hogy az egész történet kettejük különleges kapcsolatára és ellentétére van kihegyezve. A két karakter teljesen ellentétes, egyetlen dolog van amiben hasonlítanak, mégpedig mindketten vér profik a munkájukban. Egyik beépített ember sem tud a másikról, de ahogy haladnak a történések, hamar rájövünk, hogy előbb vagy utóbb keresztezni fogják egymás útját, csak az egyik maradhat meg, tipikusan a két dudás egy csárdában című történet. Hamar kiderül, hogy mindkét gépezet akadozik, és hogy ennek több, mint bizonyos, hogy egy tégla az oka. Innentől indulnak be igazán az események, őrült versenyfutás kezdődik, amelynek célja a téglák lebuktatása. Közben a feszültség is egyre nő, hiszen minden pillanatban benne van a pakliban, hogy egyik vagy másik hibát követ el, és egy hibának nagyon súlyos az ára, az életükkel fizetnének érte. A sors fintora, hogy a zsaruk rájönnek arra, hogy köztük is tégla van, de Sullivan-t bízzák meg, hogy kapja el a beépített embert, ergo saját magát. Közben egyre nagyobb a káosz, többen meghalnak, a végén már azt gondolhatja a néző, hogy értelmetlen gyilkosságok sorozata az egész, de van egy csavar, amely azért helyére teszi a dolgokat, és valamilyen szinten igazságot szolgáltat.

Kicsit nézzük meg a szereplő felhozatalt. Ott van a „titanicos” Leonardo DiCaprio, akiről a szakma még mindig azt gondolja, hogy a romantikus szerepeken kívül mást nem nagyon tud sikeresen előadni. Hát megmutatta, megy neki más is. Remekül formálja meg, a mindig stresszes, lelkileg némiképp félszeg Billy Costigan szerepét. A régi szívtipró imídzs már a múlté, egy kőkemény, tökös ír fenegyereket láthatnak a nézők. Talán a legjobb alakítása ez DiCaprionak, mellette még számos ismert színész van a filmben, de mind az ő árnyékába szorul. De azt is meg kell említeni, hogy a karakter is el van találva, roppant színes, tele van ellentmondással és kétellyel. Egyfajta kettősség jellemző rá, hiszen egy zseniről van szó, aki a legfeszültebb pillanatokban is képes megőrizni nyugalmát és hidegvérét. Ugyanakkor lelkileg roppant törékeny és a rá nehezedő súly az egészet még jobban tetézi, gyógyszerfüggő lesz, néha már képtelen megkülönböztetni a valóságot a képzelettől. Nem lehet azt mondani rá, hogy ő a pozitív szereplő, mert rengeteg gyengesége és hibája van, de mégis ő az akiért izgul a néző, akinek a halálát a legkevésbé kívánja és sikerét látni a legjobban szeretné. A film legfőbb erősségének ezt a karaktert és Leonardo DiCaprio játékát tartom.

Ott van a „nagy ellenfél”  Matt Damon, a színész bostoni születésű, tehát nem kellett sokat lelkizzen azért, hogy átérezze a film hangulatát. Igazából a játékába nem lehet belekötni, hozta amit elvártunk tőle, de hiányzik az a bizonyos plusz, amitől azt mondhatnánk, na ez igen! Ettől függetlenül jól játszik, de semmiképpen sem hasonlítható az alakítása, mondjuk a God Will Hunting-ban látotthoz.. Ez a karakter is eléggé törékeny, de ugyanakkor összetett is. Már gyermekkorától a maffiavezér szimpátiáját élvezi, megkap mindent, hogy elvégezze tanulmányait, de ezért elég súlyos árat kell fizessen. Cserébe az életét adja, mindent amit tesz az Costelloért van és majdnem a végéig vakon bízik benne. Végig az az érzésem volt, hogy Matt Damon, DiCaprio árnyékában volt, nem volt meg benne az az átütőerő, amely szükséges lenne ahhoz, hogy az alakítása maradandó legyen. Persze a két karakter is teljesen más, Costiganben lehet, hogy több lehetőség rejtőzött.

A következő a sorban, a fő gonosz, a maffiavezér Jack Nicholson. Érdekes az ő karaktere, mert látatlanba azt mondanánk, hogy tényleg ő az aki a sötét „oldalt képviseli”. Számomra viszont egy szerethető rosszfiú, nem csinál semmi olyat amitől ellenszenves kellene, hogy legyen. Nicholson jól azonosul a szereppel, de mondjuk egy hozzá hasonló kaliberű színésznek nem okozhat gondot egy ilyen karakter megformálása.

Na és elérkeztünk a film pozitív csalódásához, legalábbis az én szememben, Mark Walhberghez. A tökös, nagyszájú zsaru karakter tökéletesen illik hozzá, hatalmas a dumája, nagyon jól lehet rajta szórakozni. A karakter mindvégig tiszta marad, nem változik át, nem látunk tőle semmi váratlant. Úgy gondolom, hogy ez Walhberg élete legjobb alakítása, a többi filmjeiben-Legyőzhetetlen, Olasz meló, Mesterlővész, A harcos- ehhez képest csak árnyéka önmagának. Jó kérdés, hogy melyik az igazi Mark Walhberg, én remélem, hogy az aki a Téglában láthattunk, és azt is remélem, hogy még láttunk tőle hasonlóan magas szintű alakítást.. A dumák pedig, amiket tőle hallhatunk egészen elképesztőek.

Összességében azt kell, hogy mondjam, hogy egyik kedvenc filmemről írtam most, de az biztos, hogy a top tízben benne van. Az egész zseniális, jó a történet, kivételes a szereplők alakítása, joggal mondhatjuk, hogy egy sikerfilmről van szó. Csakhogy van egy kis bökkenő, mégpedig az, hogy a film egy remake, a rosszmájúak szerinte egy koppintás, szerintem ez azért erős kifejezés. Az viszont tény, hogy a történet teljesen megegyezik a honkongi Szigorúan piszkos ügyek történetével.  Azért nem mondanám koppintásnak, mert bár a  történet ugyanaz, de mégis egy egyedi, önálló moziról beszélhetünk. Scorsese és a színészek is hozzáteszik a magunk részét és összességében egy teljesen más film

Star Weekend: Edward Norton - Harcosok klubja

Mint már korábban említettem új "rovatot" indítok, ami tulajdonképpen egy tematikus hétvége lesz, egy-egy színész vagy rendező "főszereplésével". Ezt nem úgy kell érteni, hogy csak az adott ember képességeit vizsgálom, hanem magát a filmet. Az első Star Weekend alanya Edward Norton, az első film pedig nem más, mint a Harcosok klubja.

Jack (Edward Norton) insomniában szenved, vagyis nem tud aludni. Ha mégis sikerül álomba merülnie, akkor is rémálmok gyötrik. Orvoshoz fordul, aki kezdetben gyógyszeres kezelést ajánl neki, ami azonban nem válik be. Az utóbbi kezelés után Jack és orvosa is tanácstalanok, végül sikerül megoldaniuk a dolgot, ugyanis orvosa betegek közé küldi a férfit.Ezek a "szakkörök" mutatják meg Jacknek, hogy milyen kicsi is a problémája más beteg emberekkel szemben. Érdekes módon ez segít neki, hamarosan újra tud aludni, míg egy napon az egyik csoportterápián találkozik Marlával (Helena Bonham Carter) aki szintén terápiákra jár. Úgy döntenek osztozkodnak a csoportokon, ezután Jack hazafelé veszi az irányt. Azonban otthon nem az fogadja, amit várt: háza leégett ismeretlen okok miatt, ezért kénytelen felhívni az egy nappal korábban megismert Tylert (Brad Pitt) hogy megkérdezze, megszállhat-e nála. Miután leisszák magukat, heccből verekedni kezdenek, így megalapul a Harcosok klubja.

A filmet David Fincher rendezte, e mellett nem lehet el kanyarodni. Egyértelműen a rendező érdeme a film sikere, nagyon jól kezeli a szálakat a film. Egyébként egész fura történetvezetéssel találkozunk : néha olyan, mintha a cselekmény egy helyben kuporogva, de egy jelenettel később már rájövünk, hogy mindennek meg van az oka.

Nem elhanyagolhatóak a karakterek sem. Jack karaktere igazából nekem kicsit ellentétes volt. Amikor átlagemberként viselkedett teljesen szociális embernek látszott, viszont amikor bunyóra került a sort, kitört belőle az állat. Marla karaktere igazából nekem nagyon lagymatag volt. Ez a véleményem a film végére majdnem megváltozott, de végül maradtam ennél az álláspontnál. Aki nagyon lenyűgözött, az a harmadik főhősünk, Tyler volt. Zseniális volt a karaktere, szenilis, tulajdonképpen idegbeteg, mégis kitűnt nagyszerű vezetői készsége, és kegyetlensége a "rendszerrel" szemben.

A színészi játékok is nagyon jók voltak. Helena Bonham Carter élete legjobbját nyújtja, sikerült a maximumot kihoznia a kicsit rossz karakteréből. Brad Pitt is nagyon jól alakított, ugyan nem annyira volt lehengerlő mint a Hetedikben, de ez is nagyon jó alakítás volt a részéről. Akin viszont ledöbbentem, az Edward Norton volt. Ez volt az első film, amit láttam tőle, és rögtön kedvet kaptam az összes "művéhez".  Nagyon jól adja vissza ezt az elég sokoldalú, mégis "unalmas" karaktert, egyértelműen az ő színészi játéka a legjobb a film alatt.

Összességében egy nagyon jó drámával van dolgunk, amely görbe tükröt állít az amerikai és világtársadalomnak, illetve a fogyasztóknak, akiket gyakran becsapnak.

Ajánlom mindenkinek, Sziasztok.

"A mi háborúnk szellemi háború. A mi válságunk az életünk." Tyler, Harcosok Klubja

Sorozat szemle: Spartacus: Vér és homok (Frog & Théo)

Sorozat Szemle: Agymenők 1. évad

Sziasztok. Tudom sok blog foglalkozott már a sorozatokkal, de én is szeretnék egy kisebb rovatot nekik szánni. Ennek oka: Mostanában több sorozatot nézek, mint ahány filmet.

Az első "alanyom" az Agymenők lesz, pontosabban ennek az első évada.

A történet négy fizikusról szól, Leonardról, Sheldonról, Howardról, és Rajról. A négy srác megszokott kocka élete egyik napról a másikra felfordul, amikor Sheldon és Leonard szomszédjába egy Penny nevű lány érkezik. A fiúk csak ekkor döbbennek rá (legalább is nagy többségben), hogy mennyire elhatárolódva élnek.

A történetről ennyit árulnék el. Egyébként egy szituációs komédiáról beszélünk, vagyis az egész hasonló a Jóbarátokhoz. Természetesen a sorozat a humorra helyezi a hangsúlyt, főleg arra, hogy a srácok tulajdonképpen egytől egyik zsenik, és nem tudják normálisan kezelni a mindennapi dolgokat, plusz még egy fő szálat kap az, ahogy Leonard próbálkozik elnyerni Penny kegyeit, a sajátos zseni módján.
Az epizódok poénjai egyértelműen a szereplők karakterének köszönhető, mindenkinek van valamilyen "egyedi" vonása:

Sheldon: Az elméleti fizika királya, 187-es iqval, de mégsem képes mindennapi dolgokat átlag ember módjára elvégezni, sőt, vannak fóbiái is , mint pl: egy lakásban csak egy megadott helyre hajlandó ülni, azt is csak azután, hogy kiszámolta a napok sugarát, illetve a szellőzést az adott helyen.

Leonard: Ő az igazi jófiú a történetben. Esetlen hozzáállása a Pennyvel való kapcsolathoz nagyon szórakoztató, és a Sheldonnal való kapcsolatán is nagyon-nagyon sokat nevettem.

Raj: Raj karaktere abból adódóan alapból vicces, hogy indiai. Folyamatosan szekálják érte, vagy ő tereli erre az egyes sértéseket. Poénforrás az is, hogy nőkhöz képtelen szólni. (De tényleg :D)

Howard: Az egyértelműen legnagyobb poénforrás a filmben, 27 éves fizikus, és mérnök, de mégis az anyjával él (akit az első évad folyamán nem láthattunk, viszont a hangját rendszeresen hallatja, és abból az derül ki, hogy 10 évesnek kezeli a fiát.) Egyébként csajozási mániája van, képzeljetek el egy Joey karaktert, egy esetlen, bilihajú, mogyoróérzékeny srácra "ráhúzva".

Penny: Ő az úgymond tudatlanságával tesz hozzá a sorozathoz, mert ő ugye átlag ember, ezért gyakorlatilag egy mondatot sem ért a srácok zagyválásából.

A sorozatot a színészi játékok teszik teljessé. Mindenki nagyon jól alakít.

Egyébként el kezdtem a 2. évadot is, az is kb. ezt a szintet hozza.

Egyenlőre ennyit erről a sorozatról, tudom hogy rövid volt, de igazából elég nehéz írni egy ilyesfajta "filmről".

Remélem tetszett , sziasztok.