Közös Filmnézés- Nagymellű Zombik part 3

Nexus Üzenete

"Sziasztok!
Sajnos egy hosszabb „szünetet” kell tennem, mivel hamarosan (nem is olyan messze) közeledik a vizsga, és rengeteget kell tanulnom, emellett a videókészítés nem fog menni. Ha minden jól megy és persze Frog barát még majd visszafogad, visszatérek. Addig is köszönöm az eddigi figyelmet, továbbra is figyeljétek az oldalt, és természetesen további  sok sikert a többieknek.
We meet again."
 

Interjú Froggal

Az elmúlt tíz év Oscar díjas filmjei: 2009-Gettó milliomos

Folytatódik a  sorozatom, a következő „áldozat”  a 2009-es nyertes, a Gettó milliomos. Az elkövetkezőkben erről a filmről osztom meg veletek az észrevételeimet, véleményemet.

Az Oscar díj történelmében néhányszor megtörténik, hogy nem egy tipikusan amerikai film lesz a befutó, most is erről van szó, hiszen a Gettó milliomos India egy részét, és az ott uralkodó történéseket mutatja be. Ugy-e India egy teljesen más ország, teljesen más a kultúra, mások a szokások és az emberek is másként gondolkodnak. Ezért is tűnhet számunkra néha egy kicsit furcsának az ami a filmben történek, de ott az ilyen esemenények szinte mindennaposak (nem a főhős történetére gondolok)

Rögtön az elején már a közepébe csap a történet, nem nagyon van bevezetés, a néző nem nagyon tud „bemelegedni”, egyből már az események kellős közepén találjuk magunkat. A film Dzsámál életének egy szakaszát mutatja be, kissé meseszerűen, de azért sok olyan dolgot is láthatunk, ami teljesen megegyezik a valósággal. A fiú az indiai Legyen ön is milliomosban szerepel, rögtön az elején már megalázza a műsorvezető, amikor megtudja, hogy csak egy  fiatal srác aki teát visz egy telefonközpontba. A történések két helyszínen játszódnak, Dzsámál a kérdésekre az élettapasztalatai segítségével válaszol, minden helyes válasz után láthatjuk, hogy pontosan milyen események következtében tett szert az adott információra. Dzsámál születésétől kezdve a gettóban él, testvérével mindenért meg kell küzdjenek, az élettől semmit sem kapnak ingyen. A helyzet még rosszabb lesz, amikor a két fiatal gyerek anyja meghal, ők ketten pedig teljesen magukra maradnak, egy nagy és veszélyekkel teli városban, ahol törvényszerű, hogy előbb vagy utóbb veszélybe kerülnek. India ezen területén a kiskorúak dolgoztatása szinte mindennapos, a két gyermek is egy ilyen „munkaadó” kezébe kerül. Az elején természetesen minden szép és jó, hiszen gondjukat viseli, eteti őket, pénzt ad nekik, de idővel kiderül, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak súlyos az áruk. Szerencsére a két fiú idejében észleli a veszélyt és sikerül megszökniük. Már itt látni lehet, hogy a testvérek között milyen nagy az ellentét. Szálim, a nagyobbik testvér, akaratos, makacs, mindenre képes, hogy pénzt és hatalmat szerezzen. Dzsámál pedig egy roppant egyszerű jellem, akinek hatalmas a szíve, de a „szerelméért” ő is bármit megtenne. Közben pedig zajlik a játék. Dzsámál mindenki legnagyobb megdöbbenésére sorra tudja a helyes válaszokat, senki és semmi sem tudja kizökkenti, így jut el a játék utolsó kérdéséig, amikor is már a tét húszmillió rúpia. Itt azonban véget ér a műsoridő, Dzsámálnak másnap kell visszatérnie és akkor derül ki, hogy megnyeri-e a fődíjat, vagy az utolsó akadályt már képtelen lesz sikeresen megoldani. Hát nagy meglepetés nem történik, ahogy azt számítani lehetett, a fiú az utolsó kérdésre is jól válaszol. Ugyan nem tudja a helyes választ, de a tippje jó. Ekkor azonban már nem is érdekli a játék, hiszen közben megtudja, hogy a gyermekkori szerelme biztonságban van és számára ez a legfontosabb. Tulajdonképpen Latika számít csak neki, a többi dolgot semlegesnek tekinti, úgy tűnik, mintha nem is érdekelné. Dzsámál győzelme az indiai emberek győzelme is, láthatják, hogy vannak csodák, megtörténhet, hogy valaki a nyomorból kikerül és becsületesen is érhet el valamit az életben. A történet nem bonyolult, ebben a filmben is már az elején lehet sejteni, hogy mi fog történni, lehet tudni, hogy “happy end” lesz, de valahogy mégis jó érzés látni, hogy az a fiú megnyeri a fődíjat. A néző azonosulhat a főszereplővel és ez egy nagy erőssége az egész mozinak. Ha megnézi egy európai ember, akkor utána lehet, hogy kicsit átértékeli a dolgokat, rájön, hogy mégse olyan rossz az ő helyzete. Vannak olyan helyek, országok, ahol az élet tényleg egy harc, ahol nem a karrierrről és a boldogságról szól minden, hanem a túlélésről. A forgatókönyv nem egy utánozhatatlan, csavarokkal teli eseményeket vázol, de ha ez már az elején tudatosul a nézőkben, akkor jól lehet szórakozni a filmen.

A film Dzsámál(Dave Patel) karaktere köré van felépítve. Dzsámált két színész is alakítja, hiszen van amikor a fiatal Dzsámál látjuk, és van amikor a felnőtt Dzsámált Azt gondolom, hogy Dave Patel egy remek választás volt, szinte tökéletesen játssza a szerepét. A karakter eléggé letisztult, bár a gettóban él, és ott bizony lenne rá „lehetőség”, hogy egy bünöző legyen belőle, mégis mindvégig megmarad becsületesnek.  Ez a karakter tulajdonképpen egy hatalmas pofon az Indiában élő gazdagoknak. Lehet, hogy nem is tudják, hogy mi folyik az utcákon, hogy mások valósággal a túlélésért küzdenek, amíg ők a méreg drága házaikban szórakoznak. Az is egy okos húzás volt, hogy a szereplők nagy részét gyermekek alakítják. Egy gyermek sokkal védtelenebb, ezáltal jobban lehet sajnálni, ami ugy-e érzelmeket vállt ki a nézőkból és amint tudjuk, egy film akkor jó, ha érzelmeket vállt ki  az emberekből.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a film egy könnyed dráma, amelyiknek a végén mindenki boldog és mindenki örül. De ha a felszín alá tekintük akkor láthatjuk, hogy nem egészen erről van szó. Lehet, hogy a filmben vannak túlzások, de azért sok valóságalapja is van a történéseknek és ez bizony eléggé szomorú. Szomorú, hogy vannak helyek, ahol gyermekeket kínoznak és kényszerítenek egészen elképesztő dolgokra, míg más helyeken emberek a vagyonukat a macskájukra írajtják ( cask egy példa, most ez jutott eszembe, de jó néhány hasonlóról lehet hallani). Lehet, hogy csak én vagyok vele így, de ez megdöbbentő számomra, és elszomorító is egyben. Kicsit eltávolodtam a filmtől, de teljesen mégse, hiszem a film hatása, hogy ezek a gondolatok „születtek” meg bennem.

Ha összegezni kellene akkor azt mondanám, hogy nagyjából kihozták a maximumot a történetből. Néha kicsit meseszerű és lehet, hogy egyszer-kétszer a kevesebb több lett volna, de nem érzem, hogy túl hihetetlen lenne az egész. A másik pozitívuma az, hogy élvezhető és nézhető, nagyon kevés az olyan rész, amikor ellaposul a történet, végig érdekes és a maga szintjén izgalmas.  Egy könnyed film, de nagyon kemény mondanivalóval, ezt is ajánlani tudom csak mindenkinek.

Közös Filmnézés- Nagymellű Zombik part 2

Közös Filmnézés- Nagymellű Zombik part 1

Íme a közös filmnézésünk első lépcsőfoka, ezennel hivatalosan is elkezdődik a nagybetűs POKOL. Jó szórakozást :D

Nexusnak távoznia kell.

Üdv mindenkinek. Sajnálatos dolog történt: Nexus, a blogunk tagja egy cikkről olvasta a legutóbbi bemutatóját. Ez itt tűrhetetlen. Köszönöm egy Mr. Asdasdasddasdasdúrfi nevű  kommentelőnek,hogy felhívta a figyelmünk erre.

Bocs Nexus, de a copyzást nem tűröm. Viszlát, és köszi az eddigi munkát.

(Ha erre jársz, kérlek kommentben indokold, hogy mégis mi volt ez)

Második közös filmnézés: Szavazás lezárva

Üdv mindenkinek. Mint korábban láthattátok, el kezdtük a 2. filmnézésünk szavazatainak toborzását. A nézők szavazatai alapján a megtekintendő film nem más lesz mint a:

Nagy mellű zombik

Ez volt egyértelműen a legnépszerűbb film, ugyanis nem kevesebb, mint  227 szavazatot gyűjtött.

Köszönjük mind a  608 szavazónak, illetve előre köszönjük a videók nézőinek is. Előreláthatólag 3-4 videó fog felkerülni a filmnézésről, igaz a film játékideje mindösszesen 76 perc.

Hamarosan jelentkezünk, sziasztok!