Oscar Napok - Hadak útján

Harmadik állomásához érkezik tematikus sorozatom, ezúttal Steven Spielberg tavalyi, ám nálunk idén bemutatott drámáját vesézem ki.

Albert (Jeremy Irvine) legjobb barátja egy ló, Joey, akivel szabadidejének nagy részét tölti. Azonban kirobban az első világháború, és főhősünk paripáját a frontra szállítják, a haza szolgálatának nevében. Joey bármennyire is ellenáll, nem sikerül megállítania a tiszteket, így Albert végső elkeseredésében úgy dönt, Ő is hadba száll, és megkeresi hőn szeretett lovát. A két "barát" egymáshoz vezető útja koránt sem gördülékeny, mindketten megtapasztalják a háború és az erkölcstelenség minden elemét.

Mint korábban említettem, a filmet Steven Spielberg rendezte, akit azt hiszem nem kell senkinek bemutatnom. Azonban hogy megmondjam az őszintét, most nagyon csalódtam a sikeres amerikai rendezőben, aki szinte teljes mondanivaló nélküli történetet vázolt fel  Michael Morpurgo regényéből.

Kezdjük ott, hogy a film túl érzelgősre sikeredett. Értem én, hogy Joey és Albert kapcsolata barátság, állat és ember közötti feltétel nélküli érzelem, mégis kissé betegesnek éreztem ezt a vonzalmat, de talán bennem van a hiba.

Aztán, hogy megmondjam az őszintét, a színészi játékok egyszerűen pocsékok voltak, itt külön a főszereplőt játszó Jeremy Irvine emelendő ki, akit Spielberg szavai szerint "hosszas casting után" választottak ki. Az elsőfilmes fiatal színész engem egyszerűen irritált, ezt tessék úgy érteni, hogy számomra a hangja is elviselhetetlen volt (igen, sajnos angolul kellett megnéznem a filmet, mivel a helyi moziban nem tűzték műsorra), és még akkor nem említettem a közeli felvételeknél látható "tanácstalan" arcát, amely nekem rendkívül idegesítő volt.

Azonban ennek ellenére érezhetjük, hogy nem egy kezdő rendező ült a direktori székben. A film technikailag kifogásolhatatlan. Az operatőri munka, a fényképezés, a zenék és a színek néholi túlexponálása is jól sikerült. Külön ki kell emelnem a fronton zajló jelenetek, amelyek valóban élvezhetőek voltak.

Összességében elmondhatom, hogy a Hadak útjánnak csak egy szimpla közepes teljesítményt sikerült elérnie. Sajnos a film két legnagyobb bukópontja, azaz állat és ember közötti kapcsolat, valamint a háború "szörnyűségei" mély hibák voltak, amelyeken az sem segít, hogy a cselekmény egésze tele van nyálas és szükségtelen jelenetekkel is. Ezeken felül azonban mindenkinek ajánlom egyszeri megnézésre, mert alapjában élvezhető, de a 6 jelölés közül csak a technikai kategóriákban viselném el a győzelmét.

 

Címkék: oscar napok 2012 

A bejegyzés trackback címe:

https://perfectinsanity.blog.hu/api/trackback/id/tr324134697

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.