Mint már korábban említettem, a rendszerem összeomlott. Ekkor minden gépen tárolt adat elveszett, beleértve a hangfájlokat, egy Sparrow-val közös videót, az elkészült videóimat, illetve az intrókat. Mivel közel vagyok ahhoz, hogy újra rászánjam magam hogy szar filmeket nézzek, így kellett intró is. Ezzel tegnap elkészültem, elég sok munkám volt benne. Kommentben értékeljétek kérlek. Voálá:
Címkék: intro
Elkészült a 2009-es Todd Phillips nevével fémjelzett szinte már kultikus vígjáték folytatása. A trailer alapján nem voltak komolyabb elvárásaim, de ha visszanéztem az előző filmre, mindenképpen egy nagyon jó filmre számítottam. Tegnap sikerült beülnöm rá, lássuk hogy sikerült.
A farkasfalka Thaiföldre utazik. Stu (Ed Helms) esküvőjét rendezik itt. Azonban ő a múltból kiindulva csak egy békés reggelivel próbálja megoldani a legénybúcsút. Természetesen barátai ezt nem hagyják, és rá akarnak tetézni, de megint valami balul sül el. Stu, Phil (Bradley Cooper), és Alan (Zach Galifianakis) egy lepukkadt Bangkoki szállodában ébrednek fel. Alan kopasz, Stu pedig kitetováltatta magát, de ez a legkisebb gondjuk. Stu leendő feleségének testvérét elvesztették, és szinte semmi támpontjuk nincsen arról, hogy mégis hol hagyhatták. Így el kell indulniuk felkutatni a világ egyik legnagyobb városát, egy drogkereskedő majom, illetve egy ujj társaságában. Ha nem találják meg időben a fiút, akkor "Elnyeli Bangkok".
A filmtől maximálisan azt kaptam, amit vártam. A poénok ismét ülnek, talán még jobban mint az első részben, igaz itt kevesebb van belőlük, de amelyek megmaradtak, azok szenzációsak.
A színészi játékok ismét dicsérendőek. Zach Galifianakis ismét kiemelkedik. Nagyon jól adja vissza Alan karakterét, és így sokkal hatásosabb, mint az első részben. Ed Helms is fantasztikus, különösen szerettem már az első részekben is, amikor kiabál, ezek a részek itt is nagyon jól sikerültek. Bradley Cooper igazából kicsit visszafogottabb, mint az első részben. Nem tudom mi lehet ennek az oka, de összességében egy erős közepes alakítást azért kicsikart magából.
A karakterek ismét nagy pozitívumai a filmnek. Stu ugyan olyan mint az első részben. Egy átlagember, tele rigolyákkal, ráadásul most még kétségbeesett is, mert muszáj vissza szereznie a felesége öccsét, és az apósa szeme fényét. Phil sem változott sokat, talán csak annyit, hogy valamennyire megkomolyodott. Itt már gyerekei vannak, viszont még mindig drogozik, illetve szélhámoskodik, az ő karaktere volt az egyik kedvencem a film alatt. Az első részből már megismert Mr. Chow itt sokkal nagyobb szerepet kap. Az ő karaktere az egyik leghumorosabb, minden jelenet, ahol szerepel , hatalmas poénokat tartalmazott. Végül elérkeztem a film csúcspontjához, Alanhez. Hatalmas arc a csávó. Sokkal hülyébb mint az első részben (pedig ott sem volt egy százas égő), a film legnagyobb poénjai hozzá kötődnek, különösen jók voltak azok a jelenetek, amikor Mr. Chow-val szerepeltek együtt.
A film zenéit is kiemelném. Nagyon pörgős, vagy éppen feszült hangulatot adnak a jelenetekhez, ezt hívom én tökéletes zeneválasztásnak.
Összességében a film nem sokat változott, de van egy nagy különbség az első részhez képest. Míg ott alig haladt a cselekmény, itt száz fokon pörög. Nagyon jó a film történet felépítése, ezzel is odaverve az első részt. Ha tetszett az első rész, akkor feltétlenül nézzétek meg, mert ebben sem fogtok csalódni. 1000 forintot mindenképpen meg ér.
Címkék: írásos elemzésekAnno a filmes listámnál írtam, hogy nem láttam még a filmet, és nem is nagyon tervezem. Ennek az volt az oka, hogy szinte mindenhol negatív kritikákat hallottam, olvastam róla. Azonban tervbe vettem, hogy minden 1990 utáni Mark Wahlberg filmet látnom kell, így gondoltam, hogy jobb letudni előbb.
Allen (Will Ferrel) egy két ballábas rendőrségi könyvelő. Egész nap az akták, és a számítógépe mögött kuksol. Látszólagos társa Terry (Mark Wahlberg) viszont igazi zsarunak született, azonban egy régebbi baleset után most őt is az irodába száműzték. Terry és Allen csodálattal nézi az iroda két szuper kopóját Highsmith-t és Dantont (Dwayne Johnson és Samuel L. Jackson) akik hatalmas hírnévre tettek szert. Azonban egy balul elsült akció után két főhősünk kerül a helyükre. Fel kell deríteniük egy akkora sikkasztó hálózatot, amelyre még ők sem számítottak. A fél város őket üldözi, ugyanis nagy pénzek forognak az üzletben.
Kezdeném a legfontosabb dologgal: A film korántsem rossz, sőt, én a jó vígjátékok közé sorolnám. Szóval kellemes csalódás volt.
Hogy minek is köszönhető ez? Főleg a színészi játékoknak. Will Ferrel és Mark Wahlberg is nagyon jól alakítanak. Ferrelt eddig kifejezetten rühelltem, mert szerintem semmi humoros nem volt a játékában, de ez most valahogy megváltozott. Mark Wahlberg eddig nem igazán mozgott a komédiák világában, így nekem zsákbamacska volt. Azonban nem kellett most sem csalódnom benne. Eredeti nyelven néztem, talán ez is közre játszott arra, hogy ilyen jónak tartsam mindkettőjüket.
A karakterek is nagyon jók voltak. Mark Wahlberg karaktere valami észbontó. Nagyon bírtam a hirtelen érzelem kitöréseit, és a "Páva vagyok..." kezdetű mondatait. Hatalmas volt amikor hallgatta a másik félt, amint beszél, és a végén egy rohadt nagyot ráordított.Will Ferrel inkább idegesítő karaktert kapott szándékosan. Tele van rigolyákkal, és nincsen tisztában saját helyzetével. Néha kicsit skizofrén is, néha kitör belőle az egyetemi énje.
Amit még meg kell említenem, azok a poénok voltak. Meglepő, de én végig tudtam nevetni a filmet. Ez főleg Mark Wahlbergnek köszönhető, és az előbb említett kitöréseinek. De azok a részek is nagyon tetszettek, amikor Ferrer karakterének volt barátnőivel találkoztak, konkrétan az volt a legviccesebb, amikor az egyik nő férje 30 kilómétert szaladt utánuk, és egyáltalán nem abból az okból, amit elsőre gondolhattok.
Összességében egy szerintem erős vígjátékkal van dolgunk. Nagyon örültem hogy nem kellett csalódnom Wahlbergben. Ha van szabad 2 órátok, minimum egyszer szánjátok rá az időt.
Címkék: írásos elemzésekÚj e-mail címet kellett készítenem, mert a régi jelszavát el felejtettem, vagy legalább is azzal nem jelentkezik be, amire emlékszem.
Az új cím : perfectinsanityblog@gmail.com
Üdv mindenkinek. Ma a 2009-es év (szerintem) legjobb thrilleréről, a Törvénytisztelő polgárról lesz szó.
Clyde (Gerard Butler) családjával két rabló egy betörés közben végez. Nick Rice (Jamie Foxx) Clyde ügyvédje, vádalkut köt, ezzel a valódi gyilkost kiengedik, és a bűntársa kerül a méreginjekciók kereszttüzéhez. Azonban a kivégzésénél valami balul sül el: a férfi fájdalmatlan halál helyett szörnyű kínhalált hal. A rendőrök korábbi társát gyanúsítják, azonban őt is halottan találják. A nyomokból kiderül, hogy Clyde volt mindkét esetben az elkövető. Börtönbe viszik, de rá kell jönniük, ezek a tettek csak a komplett bosszú első lépcsőfokai.
Hogy őszintén meg mondjam, semmit nem vártam a filmtől, de ahogy teltek a percek, folyamatosan a hatása alá kerültem. Merthogy ennek a filmnek komoly hatása van. Folyamatos csavarok követik egymást, és látszólag mindenki tehetetlen.
A teljes filmes sokkot (ez nálam az a pont, amikor már a külső zajokra sem reagálok) Gerard Butler őrületes színészi játéka állította be. Mindenképpen ő a film csúcspontja, ez élete legjobb alakítása. Kiemelném még Jamie Foxxot is, aki tudta tartani a Collaterálban felállított mércét. Akit még kiemelnék, az Colm Meaney volt. Nagyon illett rá ez a kissé már kiöregedett nyomozó szerep, így az ő színészi játéka is nagyon jó.
A karakterek szintén kiemelkedőek. Clyde karakterétől mást kaptam, mint amit vártam. Azt hittem hogy úgymond kegyes bosszút fog állni, de erről szó sincs. Ő egy szociopata, aki hidegvérrel megöl bárkit, bármikor. Ezen felül még zseniális elmével is rendelkezik. Komolyan mondom, minden jeleneténél kirázott a hideg tőle, bitorolja a Kedvenc gonoszaim trónját. Jamie Foxx karaktere igazából jó is volt, és nem is. A legnagyobb gond az volt vele, hogy csak a saját érdekeit nézte, de pont így illett bele a film kerékvágásába, én tudtam neki szorítani.
A film hangulatáról még csak részben tettem szót. Nagyon rá tud ülni az emberre, végig feszült, egy pillanatra sem oldódik. Erre csak rájátszik a nagyszerű fényképezés, ami nagyon komor összképet ad. Külön kiemelném a hóeséses jelenetek is, amelyek elérték a kellő, kicsit megnyugtató hatást.
A film zenéi is rendben voltak. Mindig az adott jelenethez kapcsolódtak. Nagyon tetszett pl. az egyik börtönös jelenet, ahol kemény hard rock szólt, miközben a szöveghez illő elég kemény képsorokat tártak elénk. (Aki látta a filmet, az tudja miről beszélek.)
Összességében egy nagyon hatásos thrillerrel van dolgunk. Sokan ezt kriminek tekintik, de ez egy vérbeli thriller. Ajánlom mindenkinek, főleg a stílus kedvelőinek.
Sziasztok!
Címkék: írásos elemzések
A Karib tenger kalózai első három része nekem kifejezetten tetszett. Bejött nekem az, hogy megfelelően tudta keverni a humort az akció jelenetekkel, és a kissé drámaibb részekkel. Tegnap volt szerencsém látni a 4.-részt. Lássuk hogy sikerült!
Jack Sparrow (Johnny Depp) életében újra fel tűnik régi szerelme Angelica (Penélope Cruz) 
akihez régebben erős szálak fűzték. Mint kiderül, Angelica Feketeszakáll (Ian McShane) lánya, és legénységet akar toborozni apja hajójára. Természetesen véletlenül Jack is felkerül a hajóra. Később kiderül, hogy Feketeszakáll a jóslat szerint 2 hét múlva meghal, és ezért fel kell keresnie a fiatalság forrását. Megindul a versenyfutás a spanyol hajóhad, a kalózok, és a Barbossa által vezetett brit királyi had között. Mindegyikőjüknek egy a céljuk: inni a fiatalság forrásáról.
Hogy őszintén meg mondjam, sajnos ez is a szükségtelen folytatások csoportját erősíti. Saját régi kliséit használja fel, nem értem például, hogy miért kell minden hajón halhatatlan legénységnek lennie? Muszály minden Karib tenger.. filmet úgy kezdeni, hogy Jack menekül valahonnan? Ezeket soha nem fogom megérteni, de valószínűleg az ötlethiánynak tudható be a saját maguktól való nyúlás.
A történet sem lett ezúttal valami nagy Was ist das. Engem egyáltalán nem kötött le. Két szálon fut egyébként a cselekmény, egyszerre követhetjük nyomon Sparrowék útját, valamint Barbarossa és Mr. Gibbs is külön szálat kapott (ők együtt hajóznak egyébként). Utóbbi elmondhatatlanul ingerszegény lett, talán a végén mondtam azt, amikor végleg kiteljesedett a kép, hogy nem volt ez a szál annyira felesleges. A másik történeti szálban legalább történik is valami, de valahogy az is klisés lett, mert teljesen olyan, mint anno Davy Jones-nál.
A színészi játékokkal is van kivetni valóm. Penélope Cruz nemes egyszerűséggel ripacskodik. Nagyon irritáló volt. Ian McShane az az abszolút semmilyen, arc mimikát például nem használt, semmi érzelem nem volt leolvasható róla. Hogy ez direkt volt így, vagy sem, azt nem tudom. Johnny Depp igazából egy erős közepest tudott kicsikarni magából, de jócskán elmarad az eddigiektől. A színészi játék terén nálam Geoffrey Rush viszi a prémet. Nagyon jól alakított végig, de ez tőle már elvárható.
A karakterektől sem vágtam hátast. Feketeszakáll közhelyes volt, dettó olyan , mint anno Davy Jones, csak míg utóbbi nagyon hatásos volt, előbbi inkább erőltetett. Angelica karaktere semmilyen volt. Nekem érdektelen volt végig, még akkor sem sajnáltam volna, ha 2 centiméterről fejbe lövik egy bazi nagy mordállyal. Jack nekem most nagyon nagy csalódást okozott. Eddig ott volt a kedvenc karaktereimben, de most eltávolodtam tőle. Végig érdektelen maradt, semmi jó poénja nem volt, amiért a többi filmet például érdemes volt megnézni. Barbossa ismét nagy felüdülést okozott, ez főleg Geoffrey Rushnak tudható be, ezt a szerepet szerintem rászabták.
A 3d-ről igazából felesleges lenne egy szót is ejtenem, de még is megteszem. Egyszerűen ronda. 1-2 konkrét 3d-re kialakított jelenet kivételével semmit nem nyújt, egyáltalán nem érte meg a +450 forintos felárat, ilyen szar dupla képsíkos rendszert csak a Titánok harcánál láttam, de ez szerintem még azt is alulmúlja.
Összességében egy újabb felesleges folytatást kaptunk. Aki szerette a sorozatot, annak semmiképpen sem ajánlom, mert valószínűleg egy világ omlik majd össze benne, ha megnézi.
Ennyi voltam mára. Sziasztok!
Címkék: írásos elemzések
Sokszor hangoztattam már, hogy imádom Mark Wahlberg játékát. Van már jó néhány film amit láttam tőle, viszont van egy rakat bepótolni valóm is. Az első a kis összeírt listámon a Legyőzhetetlen volt.
Vince (Mark Wahlberg) a 30-as évei elejét tapossa. Csaposként és helyettesítő tanárként dolgozik. Házassága válságban, mivel nem tudja meg teremteni a napi betevőt. Miután felesége elhagyja, teljesen összeomlik az élete. A szürke mindennapjaiba azonban az amerikai futball új színt csempész. Dick Vermei veszi át a Vince által annyira kedvelt Philadelphia Eagles csapatot. Hogy elnyerje a közönség tetszését, az új trainer nyilvános toborzást hírdet. Mivel Vince régebben fél-profi szinten focizott, így ő is részt vesz ezen. Azonban a végeredményre ő sem számított. Bekerül a csapatba, és a szurkolók első számú kedvence lesz.
Így az elemzés elején érdemes megemlíteni azt, hogy igaz történettel van dolgunk. Ezekhez mindig másképp állok hozzá, ugyanis tudom hogy valóban meg történt, itt például csak legyintenék egyet, hogy "Ilyen úgy sincs, egy profi csapatba csak úgy nem kerülnek be játékosok." De a sors megmutatta hogy még is van, így új fénybe emelte a filmet.
Apropó fény. A fényképezésre csak egy szó adható: gyönyörű. Hatalmas fantázia van a képi világban, ezzel még jobban felfokozva a kelteni kívánó hangulatot. A meccsek képei kicsit ridegebb, szürkés tónusúak, míg a mindennapi képek általában sárgás színűek. Ez elképzelhetetlen alaphangulatot ad a filmnek.
De nem lenne teljes a képi világ, ha nem szólalnának meg a film alatt ilyen jól alkalmazott, és különleges zenék. A filmhez mérten a hetvenes évek zenéit kapjuk, ezzel még jobban érzékeltetik a retro hangulatot. Példaképp szeretném felhozni a nyitó jelenetet, ami az egyik legszebb nyitó jelenet, amit valaha láttam. Csodálatos dallamú zene szól, miközben Philadelphia munkásnegyedének történéseit követhetjük nyomon.
A film karakterei is nagyon egyediek. Először is Vince barátaira és édesapjára térnék ki. Nagyon hiteles karaktert kaptak, ugyanis én 100%-ig együtt éreztem velük. Vince karaktere is hasonló, ugyanis lehetne bármelyikőnk, látszólag semmi különleges nincsen benne. Akivel egy kisebb gondom volt, az az Elizabeth Banks által megformált Jannet volt. Nem tudom miért, de nekem ő valahogy teljesen antipatikus volt, erre különösebb okot nem tudok mondani.
A színészi játékok szintén jók voltak. Greg Kinnear nekem először zsákbamacska volt. Sok filmet láttam tőle, de hol jól, hol pedig elég rosszul alakít. Itt szerencsére a jobbik arcát mutatja, mégis volt egy kisebb hiányérzetem felé.
Elizabeth Banks számomra teljesen átlagos volt. Hozta a kötelezőt, igazából nem nagyon kellett erőlködnie, de azért hagyott egy kicsit ebben a karakterben.
Akiben viszont ismét nem csalódtam, az Mark Wahlberg volt. Sőt, szerintem ez élete egyik legjobb alakítása. Nagyon hitelesen adja elő ezt a hálás karaktert, igazából főleg neki köszönhető a karaktere iránti szimpátiám.
Amit még meg kell említenem, azok a meccsek voltak. Kaphattunk volna belőlük többet is, de amennyi volt (2 igazi tétmeccs) azok nagyon jól sikerültek. Ez főleg a nagyszerű operatőri munkának köszönhető. Olyan érzés volt, mintha a pályán lettem volna, remélem a többi ilyen stílusú film is merít a jó példából, és nem lesz a meccsekkből bohóckodás, mint a legtöbb amerikai focis filmben.
Összességében egy nagyon egyedi életrajzi drámával van dolgunk. Ajánlom mindenkinek aki szereti a drámákat, az igaz történeteket, a sportot, és a sport mögötti igazi világot.
Utolsó kommentek