Jó kis szolid hangulatú élménybeszámoló az egyik személyes kedvencemről. Szerintem az öregasszonyos jelenet volt az egyik legdurvább, de ha belegondolunk már az egész alapkoncepció félelmetes.

Először is: A könyv óriási. Olyan ötletek vannak benne, amit az akkori technikával nehezen s költségesen lehetett volna kivitelezni, ezért nem is hiányoltam őket. A változtatások pedig kellettek, hogy röccenésmentesen mozgóképre lehessen ültetni az oldalakat.

Igenis horror film. Nem hirtelenijesztgetős, nem 'ördögűzős'(igen, ez már külön kategória), hanem hangulatteremtő, a nyomasztásával gyilkol s ingerel körömrágásra. Ezt a fényképezéssel, a beállításokkal, a díszletekkel, magával a tájválasztással, a dialógusokkal(értelemszerűen az írott változatból) s a zenével éri el. A színészek asszisztálnak az igazi főszereplő mellett, ami maga a ház( ez a könyvben jobban részletezett). Nicholson briliáns s hiába szólna minden róla, mégsem. A ház a főkolompos, a gonosz, a felbujtó. A víziók által önálló személyiséget mutató, érzelemmentes 'tárgy', aki az emberi elme törékenységét használja fel. Az Ő műsora ez két és fél órában.
A negyedik kedvenc filmművészeti alkotásom,a megvezetésről s az iszonyatról. 94%-os.

@Death/Mortis: Látom eléggé belemélyültél a Ragyogásba :)
Most, hogy említed, eléggé kíváncsi lettem a toplistádra :D