Isten haragja (Frailty, 2002) -by Power
Létezik-e maga a gonosz? Vajon valóban ott lakozik mindenkiben egy démon vagy ezt csak azok mondják, akik hisznek benne? Az Isten haragja című film ezen kérdésekre nem ad választ, viszont cserébe élénken foglalkozik a témával, több-kevesebb sikerrel.
A történet szerint egy férfi (Matthew McConaughey) bemegy a rendőrkapitányságra azzal az állítással, hogy tudni véli ki az "Isten keze" néven elhíresült sorozatgyilkos, aki régóta rettegésben tartja a környékbelieket. A férfi szerint a gyilkos nem más, mint az öccse. Eleinte a rendőrfőnök kételkedik, de a titokzatos férfi egy hiteles történetet kezd el felvázolni egészen a gyerekkortól kezdve.
Az alapsztori szerintem kifejezetten jó. Ugyan hátast nem dobtam tőle, de kellően felkeltette az érdeklődésemet, aminek viszont hátránya is van. Hiszen talán a várakozásaimnak köszönhetően eléggé felemásra sikerült a film.
A film az elején kellően le is tudja kötni a figyelmet, ami aztán egy hullámvölgyben teljesedik ki. Néha az volt az érzésem, mintha Bill Paxton rendező kezéből időnként kicsúszott volna az irányítás. Meglehetősen izzadságszagú volt a film, sokszor éreztem azt, hogy a forgatókönyvírónak nem volt több ötlete kvázi eléggé lineáris. De többségében inkább olyan részek uralkodnak a film alatt, amik lebilincselő hatással lehetnek a nézőre.
A színészi játékok talán a film legnagyobb kulcspontjai. Bill Paxton -aki a rendezés mellett eljátszotta a testvérpár édesapját- mellett Matthew McConaughey is a várakozásaimnak megfelelő teljesítményt nyújtott. Visszaemlékezve talán nincs is olyan színész, akinek az alakításával gondok lettek volna.
Hangulatilag viszont a film nálam nagy csalódás volt. Ugyanis amikor komolynak akart tűnni a film, akkor sajnálatos módon előbb tört rám a röhögésérzet, de hazudnék ha azt mondanám, hogy ezek a jelenet mindegyike rossz lett volna. Én egy kis horrort is hiányoltam a filmből, amiből sajnos csak minimális dózissal kaptunk a készítőktől. Talán ennek köszönhetően tűnt egy-két pillanat nevetségesnek. Viszont thriller lévén ez a film is tartogatott egy nagy csavart. Ami az igazat megvallva nem sikerült rosszra, de az edzettebbek könnyen kitalálhatják kb. a játékidő felénél. Valójában egy nagy svédcsavart kapunk az arcunkba, tehát a fordulat fordulatának a fordulatát láthatjuk, ami jelentős mértékben összezavart engem (és sok más nézőt is).
Az Isten haragja egy olyan film, ami precízebb munkával kiemelkedő thriller is lehetne, így viszont nálam csak egy erős közepes. Vannak jó és rossz pillanatai egyaránt. De talán inkább a pozitívumok vannak többségben. Simán nézhető szerintem. Nem akarom ösztönözni az embereket, hogy mindenáron nézzék meg, de másfél órát nyugodt szívvel rá lehet szánni.
Címkék: írásos elemzések
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
FroG · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2011.12.11. 12:26:06
Szerintem magasan a legjobb kritikád ez eddig, nagyon tetszett, érdekfeszítő volt, talán csak a "film" szót használtad túl sokszor. De összességében ez az eddigi legjobb tőled!
