Star Weekend: Gary Oldman - Éli könyve
Sziasztok. Mint ahogy már korábban is írtam, Gary Oldmanre esett a választásotok, így a hétvége főleg róla fog szólni. Az első alanyom a tavalyi Éli könyve lesz.
Az atomháború után csak néhány túlélő jelenti a Földünk népességét. A földfelszín sivár és kegyetlen. Főhősünk Éli (Denzel Washington) nyugat felé tart. Hátizsákjában egy mindennél értékesebb kincset hord, amelynek megóvása érdekében életét is kész feláldozni. Az útja során egy kisvárosba téved, ahol a területet uraló zsarnokkal, Carnegie-vel (Gary Oldman) találkozik. A férfinak Éli könyvére fáj a foga, de természetesen főhősünk nem szándékozik ezt átadni neki, ezért Carnegie csapatával így Éli és Solara (Mila Kunis) üldözésébe kezd.
A filmet Allen és Albert Hughes rendezték. Tőlük korábban csak a Pokolban című film kiemelendő számomra, mivel a tesók filmográfiájának többi tagját nem láttam. Itt azonban egész figyelemfelkeltő munkát rittyentettek össze. A film végig következetes és átgondolt marad, és Én ezt a két direktor munkájának tulajdonítom.
Az alkotás forgatókönyve kicsit felemás, Gary Whitta első papírra vetett scriptje volt ez. Egyrészről a forgatókönyv elég pörgős és nézőbarát, egy pillanatra sem engedi el a kezünket. Jól adagolja az akciót és a kisebb csavarokat is (nagyobbak nem lesznek, talán csak egy). Viszont van egy komoly árnyoldala is, Whitta minden erejével azon volt, hogy a műfajban fellelhető összes klisét bele pakolja, gondolok itt ilyenekre: a főhősünk fegyverét elveszi az ellenség, és azután azt nézegeti meg hasonlók.
A színészi alakítások szinte hibátlanok. Denzel Washington hozza a nála már megszokott, számomra hibátlan alakítást. Mondjuk elég hálás szerep jutott neki, hiszen a karaktere is nagyon jól megírt. Gary Oldman is nagyot alakít, ez a karakter olyan, mintha rá öntötték volna: tökéletesen adja elő a zsarnokoskodó "kiskirályt" aki a saját maga által felépített szemétdombon próbálja fent tartani a hatalmát. Akiben csalódtam, az Mila Kunis volt. Számomra súlytalan, és izzadtságszagú színészi játékot hozott, amelyre még rátetéz az ártatlan főhősnő sablonos karaktere.
A film egyértelműen legnagyobb piros pontja a látvány. A poszt apokaliptikus környezet nagyon jól adták át, az akció jelenetek is látványosak. A fényképezés lehengerlő: nagyon szép nagy totálokat kapunk a rommá döntött épületekről, és ez már-már nyomasztó hangulatot teremt.
Összességében egy egész jó filmmel van dolgunk, amely szerintem nem tudta átugrani a popcorn mozik határait, ez főleg a néha feltűnő, de annál kínosabb sablonosság miatt van.
Címkék: star weekendA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
