Star Weekend:Ewan McGregor - Sekély Sírhant
A tegnapi filmem után ma egy újabb Danny Boyle által dirigált produktumot hoztam el nektek, mégpedig az általam eddig teljesen érdektelen Sekély sírhantot.
Alex (Ewan McGregor) és barátai, Juliet (Kerry Fox) valamint David (Christopher Eccleston) boldogan élnek együtt, egy lakásban. Azonban házuk elég tágas, ezért úgy döntenek keresnek egy negyedik lakótársat. Hosszas válogatás után végül Hugora esik , aki szűkszavú és rejtélyes ugyan, de kisugárzása miatt a fiatalok maguk közé fogadják. Azonban a férfi beköltözése után hosszú ideig nem ad életjelet magáról, ezért főhőseink rátörik az ajtót , és egy megdöbbentő dolgot találnak: Hugo meghalt, viszont maga után hagyott egy egész bőröndnyi pénzt. Hőseink még ekkor nem is tudják, mekkora bajba keveredtek igazán.
A Sekély sírhant tökéletesen definiálható gyöngyszemként. Ez a film volt ugyan is az ugródeszka Danny Boyle rendezőnek aki mára világhírnévnek örvend, ennek ellenére a produktum viszonylag kis rétegben ismert. Mindezt érdemtelenül, hiszen egy nagyon jó filmmel van dolgunk.
A rendezésben igazából semmi komoly sajátosság sincsen, annál inkább a forgatókönyvben, amely fantasztikusra sikeredett. A szkriptet John Hodge írta, aki korábban a Trainspottingon is dolgozott, és itt is nagyszerű munkát tett le az asztalra. Végig pörgős, szórakoztató, és olykor igencsak feszült cselekményt kapunk.
A színészi játékok is kifogásolhatatlanok. Az ekkor még szárnyait bontogató McGregor, valamint az azóta Berlini filmdíjat nyerő Kerry Fox is kifogásolhatatlanul alakít, viszont nálam a csúcspont Christopher Eccleston volt, aki a szociopata könyvelő szerepében brillírozik, tényleg úgy mozog a "vásznon", mintha erre a karakterre teremtették volna.
A film zenéi elég egyediek, ugyan is eléggé minimalista dalokat kapunk, amelyek nekem nem jöttek be maradéktalanul, viszont néhány abszolút passzolt az adott jelenethez, sőt, fel dobta azt.
A kamerakezelés is egyedi, sokszor egy snittes forgatásmódot alkalmaznak, de a feszültség fokozására néha szereplőink arcára fókuszál a kamera, amely tényleg nagyon jó ötlet, és a kivitelezés is helyénvaló.
A Sekély sírhant egy nagyon nagy pozitív meglepetés volt számomra, ugyan is az alapkoncepció alapján egy idióta klisés vígjátékot vártam. Azonban ehelyett egy kissé már elcsépelt, viszont annál jobban előadott mondanivalót, valamint egy velőtrázóan feszült thrillert kaptam, amelyre csak tetéz a nagyszerű operatőri munka, és a kifogásolhatatlan színészi játékok.
Címkék: star weekendA bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
