Star Weekend: Darren Aronofsky - Rekviem egy álomért

 Első filmje után most következzen az az alkotás, amely meghozta a rendezőnek az átütő sikert.

A Rekviem egy álomért négy ember függőségét mutatja be: Sara Golfarb (Ellen Burstyn), a fia, Harry (Jared Leto) az ő barátnője (Jennifer Connelly) és egy barátja (Marlon Wayans) mindennapjaiba pillanthatunk be. Utóbbi három kisstílű drogos, akiknek sokszor csak úgy futja a szerre, hogy Harry az anyja TV-jét beadja a zaciba. Sara függősége nem egyértelmű az elején, és valódi lényegét csak az utolsó képkockákon látjuk meg.

Történet csak minimálisan van a filmben tényszerűen leírható események formájában, ugyanis Aronofsky most is a szereplők belső változásait tette meg a film fő mozgatórugójává, tulajdonképpen egyenként bemutatva, hogyan emészti fel az addikció emberi mivoltukat. Ebben a színészek hatalmas segítségére vannak, és bár egyáltalán nem számítottam rá, Burstyn teljesen ellopja a show-t a többi szereplőtől, mind a történetszál hangsúlyosságát, mind az alakítás színvonalát tekintve. A többiekre sem lehet különösebb panasz, de egyértelműen jobban élveztem a Sara Goldfarb-bal foglalkozó jelenteket. Azonban ami még kiemelkedőbb az a rendezés. Aronofsky minden eszközt megragad, hogy egyedivé tegye a filmjét, és ez sikerül is neki. Itt fejleszti tökélyre a Pi-ben is próbálgatott ún. hip-hop montázst (az ismétlődő rutinok -pl. droghasználat - felvillanó képkockákkal való érzékeltetése), a drogos állapotot remekül jeleníti meg néhol különböző elmosódó hatásokkal, de például az a képsor is zseniális, amikor az egyik szereplő napját dolgozza fel úgy, hogy a kamera lassan úszik a díszlet előtt keresztbe, miközben a karakter körülbelül százszoros gyorsításban mozog benne. A vágás is megérdemel egy piros pontot, különösen az utolsó perc szerkesztése, ami szerintem a filmes világ egyik legjobb befejezése lett. A pontot az i-re pedig Clint Mansell teszi fel, aki megalkotta a világ egyik (méltán) leghíresebb filmzenéjét, ami a a főcímet vagy az utolsó percet szó szerint hátborzongatóvá teszi.

A Rekviem egy álomért minden kétséget kizárólag egy remek alkotás, nehezen tudnék benne hibát találni (talán az enyhén nyomasztó hangulat nem fog bejönni mindenkinek), úgyhogy kötelező darab mindenkinek.

Címkék: star weekend 

A bejegyzés trackback címe:

https://perfectinsanity.blog.hu/api/trackback/id/tr304395864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sparrow · http://movietank.blog.hu 2012.04.14. 10:46:58

Érdekes, hogy csak enyhén nyomasztónak találod. Kevés film van, ami ennyire megüli az ember gyomrát. Nálam ilyen szempontból a História viszi a prímet, de a Rekviem is bent van az első ötben. Meg ugye a Shutter.;)